A plágium felderítésétől a drónok irányításáig
"Az 1964-ben alakult MTA Automatizálási Kutatóintézete 1973-ban kebelezte be az Akadémia – 1960-ban létrejött – Számítástechnikai Központját, így jött létre a mai nevén ismert MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, azaz az MTA SZTAKI. Jelenleg közel háromszáz szakember dolgozik a világ legjobb intézetei között számontartott budai tudományos központban.
Az intézet munkatársai a hetvenes években döntően a hazai nagyvállalatok számítógépes folyamatirányítását korszerűsítették, szoftverekkel látták el a szerszámgépipart, és elismerésre méltó eredményeket értek el a számítógéppel segített tervezésben, a szabályozáselméletben, majd később a hálózatok tudományában. A nyolcvanas-kilencvenes években az intézet életében alapvető változások történtek. Hosszú éveken keresztül a legkorszerűbb nyugati – zömmel informatikai – technológiák beszerzését tiltó, úgynevezett COCOM-lista megkerülését elősegítő fejlesztések zajlottak itt. Majd a rendszerváltás után éppen a COCOM megszűnése rengette meg a biztosnak hitt alapokat. De csak megrengette, össze nem dőlt az intézet. A nyugatról szabadon beáramló korszerű technológiákat már nem kellett – hiszen nem volt értelme – lemásolni, valami újat kellett kitalálni. A megoldás az volt, hogy a korábbinál is erőteljesebben fordultak a vállalatok felé. A váltás véráldozatokat is követelt: a több mint nyolcszáz főből négyszáztól megváltak. " - írja a SZTAKI történetéről, tevékenységéről az Innotéka. A teljes cikk itt olvasható.
