Történetünk

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) két kutatóintézet, a Számítástechnikai Központ (SZK) és az Automatizálási Kutatóintézet (AKI) egyesüléséből jött létre 1973-ban. Rövid időn belül a műszaki fejlesztés és kutatás, valamint a számítástechnika-alkalmazás egyik hazai alapintézményévé vált. Mindkét elődintézmény a maga szakterületének hazai úttörő kutatógárdájából fejlődött ki. Történetük az ötvenes évekre nyúlik vissza. 

Az "elődintézmények" 

Az MTA SZK története (alapítók, vezető kutatók, feladatok) 

Az 1960-ban alakult Számítástechnikai Központ elődje a csak négy évvel korábban megalakuló Kibernetikai Kutatócsoport (KKCS) volt. Létrejötte, feladata, eredményei és kutatógárdája már csak azért is megemlítendő, mert ez az önálló kutatóhely jelenti a magyar számítástechnika bölcsőjét: a KKCS hozta létre az első magyar számítógépet; értette meg elsőnek annak működési elvét, tudományos jelentőségét; indította el az első tanfolyamokat így kiképezve az első hazai számítógépes szakembereket. A csoport Tarján Rezső, Aczél István, Frey Tamás vezetésével alakult ki, Hatvany József, Münnich Antal, majd később Dömölki Bálint, Molnár Imre és társaik közreműködésével. Az első magyar számítógép létrejöttét részint a gépbeszerzés (vásárlás) lehetőségének hiánya is motiválta. A főként fiatal, végzős matematikusokból és mérnökökből álló csoport elsősorban tanult, ismerkedett a hozzáférhető külföldi szakirodalommal. A matematikusok programcsomagokat, numerikus programkészleteket dolgoztak ki, míg a műszakiak feladata az így kidolgozott működési elveken nyugvó gép megépítése volt. Ez lett az M-3. Álljanak itt a mai olvasó számára e számítógép jellemző adatai: 30 művelet/mp, 1024 szavas, 30 bites mágnesdob-memória. Operációs rendszer nem volt, minden lépéselemet, memóriacímzést egyenként kellett programozni, de az utasításokat 8-as számrendszerben kellett felírni. Ehhez a teremszükséglet a klíma nélkül 60 m2 volt!

A gép építése közben előadás-sorozat készítette fel az első "felhasználókat", azaz olyan szakembereket, akik képesek voltak problémáikat a matematikusok számára megfogalmazni. Ebben a kezdeti szakaszban tanulmányok írása, előadások tartása volt a csoport egyik fő feladata.

Úttörő munkájuk egyik jelentős érdeme a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztése. A gép továbbfejlesztésével (amely többek között a meghibásodásra hajlamos alkatrészek új, magyar termékekkel történő cseréjét is jelentette) már gyakorlati alkalmazásokra is lehetőség nyílt. A KKCS hozzájárult az Erzsébet híd statikai terveinek elkészítéséhez, megoldott kémiai illetve fizikai jellegű problémákat, és elkészült az első gazdasági alkalmazási feladat is. A csoport első szellemi irányítója Tarján Rezső lett, aki a számítástechnika/számítástudomány és kibernetika kezdeti időszakának egyik legjelentősebb hazai alakja volt. Az elsők között ismerte fel a tudományág jelentőségét, hamarosan a szakterület vezető szaktekintélyévé vált, de 1960 táján Tarján munkáját a politikai vezetés olyannyira lehetetlenné tette, hogy távozott.
Nemsokára a csoportot átnevezték: megalakult a Számítástechnikai Központ (SZK). Az új intézményben a gépépítés helyett már az alkalmazási problémák kerültek előtérbe. Aczél Istvánt, a közgazdasági alkalmazásokkal foglalkozó csoport vezetőjét nevezték ki igazgatónak. Az intézet tudományos tevékenysége osztályok köré szerveződött, az alkalmazási témáknak és a kibernetika komplex jellegének megfelelően rendkívül sokszínű képet alkotva. A matematikai, biológiai, nyelvészeti és műszaki témák mellett a gazdasági jellegű alkalmazások váltak dominánssá. Részt vettek az első iparági modellek kidolgozásában, az első lineáris programozási, szállítási feladatok és gazdaságossági számítások megoldásában. Ebben a korszakban rendkívül divatos témának számítottak a nyelvészeti-számítástechnikai kutatások, a csoport a gépi fordításhoz kapcsolódó problémákat vizsgálta. A témák sokoldalúságát mutatja, hogy foglalkoztak a közlekedés, valamint a termelési folyamatok technológiájának számítógépes automatizálásával, de ugyanakkor a kibernetika társadalmi és filozófiai hátterének kérdéseivel is. A szakma hazai fejlődésének ebben a korai szakaszában a számítástechnika még nem vált rutin technikává, a gép használata elsősorban a problémák újszerű megközelítését, elemzési módját jelentette. Az SZK alkalmazási témái éppen ezért még kutatások és nem puszta szolgáltatások voltak. Mindezzel együtt a számítógép-ellátottság az országban a hatvanas évek elején némileg javult. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai számítástechnika központját és profilját az újonnan kialakuló számítástechnikai struktúrába kell beilleszteni, feladatait ennek megfelelően kell kijelölni.

Aczél széles látókörű, jó képességű irányító volt, de korai halála megakadályozta hogy végigkísérje a tervezett kibontakozást. 1963-tól az új igazgató Frey Tamás, aki már a KKCS-ben is dolgozott, és aki a szakmai hozzáértés, széles matematikusi műveltség mellett vonzó emberi tulajdonságokkal is rendelkezett. Irányítása alatt megnőtt a matematikai logika műszaki jellegű alkalmazásának súlya, az SZK profilja - minden vita és az ellentétes törekvések ellenére - szilárd maradt: körülbelül egyenlő súllyal végzett kutatói és szolgáltatói tevékenységet. Az intézet nagy szerepet játszott a hazai számítástechnika fejlődésében. Ennek egyik oka az, hogy a fiatalabb nemzedék számos tehetséges tagja felismerte a számítástechnikában rejlő lehetőségeket, és ezért hosszabb-rövidebb ideig megpróbálta felhasználni az adott akadémiai kereteket. Így működött itt Kornai János, a modern magyar közgazdaság későbbi egyik legjelentősebb mestere, Kiefer Ferenc, a korszerű magyar nyelvészet úttörője, Dömölki Bálint, aki talán az első magyar szoftvermérnök, és tehetséges mérnökök egész sora, akik rövidesen a szerteágazó szakmai és minisztériumi számítástechnikai központok vezetőivé váltak. 

Az intézet történetét azonban mindvégig beárnyékolta az a körülmény, hogy felügyelete az Akadémia III. (Matematikai) Osztályának feladata volt, ahol - az egyébként többségében rendkívüli matematikus egyéniségek - nem ismerték fel (Kalmár László kivételével) a számítástechnika forradalmi jelentőségét. Az osztály belső megosztottsága és sok más személyes törekvés nagy akadálya volt annak, hogy az Akadémia megfelelő számítástechnikai bázist építsen ki. A harcok eredménye az lett, hogy Frey Tamás lemondott és visszavonult a Műegyetemre, majd az Automatizálási Kutatóintézetben - a SZTAKI másik elődintézetében -folytatta munkáját. 
1969-től Balázs János kapott megbízást az intézet vezetésére. Fő feladata éppen az lett volna, hogy előkészítse az ország első korszerű számítógépének a fogadását. Ugyanis időközben az Akadémia is felismerte, hogy a kutatás elengedhetetlen szükséglete egy korszerű gép. Megindult az erőfeszítés egy nyugati gép beszerzésére,  a kiválasztott gép az amerikai CDC 3300-as típusa volt, a tudományos számítások számára akkor igen megfelelő berendezés. 1971-ben az Automatizálási Kutatóintézettel történő egyesítés előkészítésére annak vezetője, Vámos Tibor kapott igazgatói megbízást. Már ő helyezte üzembe az új gépet, amellyel a központ magas szintű matematikai segítséget, szaktanácsadást és szerződéses együttműködést tudott nyújtani a felhasználóknak. Élete egy szakaszában itt dolgozott Arató Mátyás, a Kolmogorov féle valószínűség-számítási iskola jelentős képviselője, Prékopa András, az operációkutatás hazai iskolateremtője és sok más értékes matematikus, többek között Harnos Zsolt.

kfefkg

Az MTA AKI története (alapítók, vezető kutatók, feladatok)

A SZTAKI előtörténetének másik ága az 1964-ben alakult Automatizálási Kutatóintézet volt. Míg a kibernetika mint új tudományág szinte teljesen a semmiből született meg Magyarországon kitartó tudományos és politikai harcok árán, addig az automatizálás szervesen fejlődött ki a mérnöki-műszaki tudományokból. A diszciplína tartalma az idők folyamán fokozatosan tágult. Kezdetben az automatizálás elsősorban az automatika elemek kutatását jelentette (szinte elválaszthatatlanul a villamos gépekkel kapcsolatos tudományoktól), később aztán a folyamatszabályozási problémacsoportok (például egy üzem egész termelési technológiájának automatikával történő segítése) kerültek előtérbe. Az AKI tehát már létrejöttekor meghatározó múlttal rendelkezett, mint az akadémiai Méréstechnikai Laboratóriumban működő, Kovács Károly Pál akadémikus vezette műegyetemi Villamosgépek Üzemtana Tanszék automatizálási kutatócsoportja, majd a Benedikt Ottó akadémikus tanszékén alakult automatizálási csoport. Az egyes csoportokban jelentős fiatal tehetségek dolgoztak, akik úttörői voltak az automatizálás-elmélet magyarországi meghonosításának és a hazai automatizálási elemkutatásnak. Itt működött Csáki Frigyes, a magyarországi automatizálási elmélet első, és hatásában máig élő mestere, a Műegyetem későbbi rektora és az Akadémia alelnöke; Tuschák Róbert akadémikus; Rácz István, a szabályozott villamos hajtások európai tekintélyű alkotó szelleme; Frigyes Andor, a folyamatirányítás első hazai professzora; Török Vilmos, aki később a svéd ASEA multinacionális cég vezető kutatója és a stockholmi egyetem professzora lett, Helm László, a hazai pneumatika úttörője és Nagy István, ma akadémikus, a szabályozott villamos hajtások egyik legeredményesebb fejlesztője. A szabályozási elemfejlesztés későbbi vezetője - még e laborok különállása idején - Bajáki László, a kiváló, nagy múltú gyakorlati szakember lett. A laboratóriumok a vezetők befolyási helyzeteinek megfelelően olvadtak egybe, először Kovács Károly Pál alatt, majd Benedikt Ottó irányításával. Benedikt maga is kitűnő mérnök-kutató volt, fő érdeklődése az általa fejlesztett, autodin nevű szellemes szabályozott villamos gép volt. Ennek időszerűsége az elektronika előretörésével megszűnt.

Az intézet különleges háttérrel jött létre, a gazdasági irányítás tekintetében három évre az akkoriban alakult Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) hatáskörébe került, amely a hatvanas évek reformpolitikájának eszköze volt olyan messzetekintő, felvilágosult gondolkozású vezetőknek a kezében, mint Kiss Árpád és Sebestyén János. Az OMFB-ben az automatizálás és számítástechnika Zentai Béla irányításával működött, aki méltó társa volt a vezetésnek. Maga az OMFB Fock Jenő, akkori kormányelnök közvetlen irányításával különleges helyzetben dolgozott, jelentős anyagi alapokkal, valutakerettel és a tervgazdasági béklyóktól erősen mentes szabad cselekvéssel, az Európa felé elindult óvatos magyar nyitás talán legfontosabb kísérleteként. Az intézet indító feltételei is ehhez igazodtak: a magyar átlagban kiemelkedően jó bérek, szokatlanul széles utazási lehetőségek, mintaszerű folyóirat ellátás és szabad tájékozódás, korszerű műszerezés, és a tervgazdálkodásban addig ismeretlen rugalmas alkatrészbeszerzés. Az SZTAKI máig használt Kende utcai székháza is az OMFB különleges eszközeinek köszönhetően épült fel. Kiváló vezető kutatókat sikerült megnyerni, ilyen volt Hatvany József, későbbi Állami-díjas, az USA Műszaki Akadémiájának tagja, a magyar gépipari automatizálás és számítógépes tervezés úttörője. Itt dolgozhatott Uzsoky Miklós, minden idők egyik legzseniálisabb elektronikus mérnöke. Az intézet gyorsan szaporodó, a laboratóriumi 60 fős állományából 300 főre növekvő létszámát programszerűen az egyetemeken akkoriban végzett legtehetségesebb fiatalokkal, friss kandidátusokkal töltötte fel. Ekkoriban az intézet legnagyobb erővel a számítógéppel segített tervezés és gyártás témájában dolgozott. A gyakorlati és elméleti problémák gyújtópontja a matematika, műszaki tudományok, szervezés problémafelvető, tehát új eredményeket gerjesztő alkalmazása. 

dvkvkfdkvkv

A SZTAKI létrejötte (vezetők, kutatók, feladatok)

Az MTA SZTAKI kezdeti céljai, feladatai és eredményei 

Az SZK és AKI egyesítéséből létrejött, nemzetközi méretekben is jelentős létszámú intézet céljait a korszak kihívásának megfelelően elsősorban és kiemelten az ipari, alkalmazott jellegű tematika szerint jelölte ki első igazgatója, Vámos Tibor. Olyan előretartó kutatásokat és témákat jelentett ez a koncepció, amelyek megelőzik az ipar szükségleteit, lehetővé teszik, hogy a felismert gyakorlati igény idejére versenyképes termék, kiforrott alkalmazási gyakorlat álljon rendelkezésre.

A kutatások elsősorban a megvalósulás felé irányultak, főleg két profil köré csoportosultak és értek el gyakorlati sikereket. 

A nemzetközi trendet figyelembe vevő (és beigazolódott) vélemény szerint az ipari automatizálásnak a számítógéppel segített tervezés és gyártás az egyik legjelentősebb lépése.. Ez a munka az Uzsoky Miklós vezette elektronikus osztályon, majd a Hatvany József által irányított, főleg gépipari alkalmazásokra tekintő csoportban indult. A cél a termelésben az adott műszaki szinten ideális gép-ember kapcsolatok megteremtése, összefüggő rendszer létrehozása, amely tartalmazza a termelés zárt, folytonosan önmegújító ciklusának összes feladatát. 

A másik nagyszabású feladat, amelybe az intézet közvetlenül alapítása után, sőt előmunkálatait nézve is már emocionálisan belefogott, a folyamatirányítás. Ha túl kritikus szemmel nézzük, azt mondhatnánk, hogy az intézet idő előtt kezdett a témába, amikor annak előfeltételei még éretlenek voltak.

Az új utakat is kereső csoport a KFKI-val, a hazai lézerfejlesztővel együttműködve különböző alkalmazási témákban dolgozott együtt, amelyek mind a lézerfény akusztikus-optikai eltérítésén alapultak. Elkezdődött a mára olyannyira előtérbe került mesterséges intelligencia-kutatás is (alakfelismerés, ipari intelligens robotok).

A számítógéppel segített tervezés és gyártás kutatási témájának korai eredménye a GD'71 grafikus display, a számítógépes tervezés ember-gép kapcsolatának legfontosabb eszköze, melyet a Control Data az amerikai piacon forgalmazható színvonalú termékként fogadott el. A DIALOG CNC, a régió első mikroprocesszoros szerszámgépvezérlése nemzetközi szinten is új irányzatot teremtett, megjelenésével, esetleges hatásaival az amerikai szenátus is foglalkozott. Az EMG által gyártott vezérléseken alapultak az első hazai rugalmas gyártórendszerek, melyek kifejlesztésében a SZTAKI Hatvany József által vezetésével oroszlánrészt vállalt.

A folyamatirányítás program eredményeinek gyakorlati és sikeres megvalósítására a Péti Nitrogénművekben került sor. Ezen kívül elkészült még hazai licenc-kisgépek (VIDEOTON 1010-család) folyamatirányítási szoftverje, és Keresztély Sándor irányítása alatt a PROCESS rendszer, amely szovjet és NDK üzemekben került alkalmazásra.

Automata elméletben, lineáris szabályozások elméletében, az identifikáció, paraméterbecslés elveiben Frey Tamás, Pásztor Katalin, Somló János, Gertler János értek el külföldön is elismert eredményeket. Korai haláláig Knuth Előd jelentősen hozzájárult az adatbázis-kutatáshoz. Prékopa András vezetésével világszerte nagyra értékelt operációkutatási és Arató Mátyás irányításával hasonlóan jelentős valószínűségelméleti és statisztikai iskola alakult ki, mind a kettő azzal a törekvéssel, hogy az elméleti eredményeket nagy rendszerekben a gyakorlatban is alkalmazzák. Közel tíz évet dolgozott itt Meskó Attila is, aki csoportjával fontos geofizikai problémák elméleti és gyakorlati megoldásában ért el kimagasló eredményt. A Dunai Vasmű termelésirányításában, a gazdasági tervezés operációkutatási eszközökkel történő megközelítésben, víztározó rendszerek tervezésében, a mezőgazdaság és egészségügy járvány és tenyésztési problémáinak megoldásában egyaránt jelen voltak az intézet matematikusai elméleti eredményeik konkrét alkalmazásával.

Ezekben az években is már nemcsak a Szovjetunióban, de az Egyesült Államokban és Angliában tekintélyes vezető kutatószervek keresték az együttműködést, egy sor előrehaladott közös munkára, közös publikációra nézhet vissza az intézet. 

ffkefkfk

Változások (arculat, téma, felépítés) 

Az intézet extenzív növekedése 1987-ig tartott, ekkor létszáma túllépte a nyolcszáz főt.

Vámos Tibort 1986-ban Keviczky László követte az igazgatói poszton. A korszak társadalmi-gazdasági változásai az intézet struktúrájában is változást kívántak, amelyeknek a SZTAKI Keviczky László vezetésével elébe ment. Az 1990-es átalakítás során létrejöttek az intézet azóta is működő, alapvető struktúráját meghatározó autonóm szervezeti egységei, az Autonóm Kutatóegység (AKE), Autonóm Fejlesztőegység (AFE) és Akadémiai Számítástechnikai Infrastruktúra (ASZI).

A döntések következményeként nemcsak a szó szerint "iparira" méretezett intézet létszáma, hanem szerkezete és profilja is módosult. Megszűnt az intézeti hardvergyártás és a jelentős költséggel működő Műszaki Főosztály is. 

A tudományos kutatást érintő változások miatt annak feltétel-rendszere egyértelműen javult. A versenyképesség növelése érdekében a kutatási támogatások odaítélése céljából belső pályázati rendszer került bevezetésre. Néhány kutatócsoport kredit alapú védettséget kapott.

A kutatáshoz szükséges infrastruktúra jelentősen fejlődött, mintarendszerek, laboratóriumok jöttek létre.

Az Intézet szakmai felügyeletét továbbra is az MTA két tudományos osztálya - a Matematikai és a Műszaki Tudományok - látta el, amelyeket a Vámos Tibor akadémikus által vezetett külső szakértőkből álló Intézeti Tanács (INTA) képviselt. E testület tagjai mások mellett Csibi Sándor, Michelberger Pál, T. Sós Vera, Szász Domokos és Tuschák Róbert akadémikusok voltak.

Hosszabb távú, stratégiai kérdésekre koncentrál az Intézet 1996-ban megalakított Tudományos Tanácsa, mely az itt dolgozó akadémikusokból és néhány vezető munkatársból áll. 

Keviczky Lászlót az MTA közgyűlése 1993-ban főtitkárrá, majd 1999-ben az Akadémia alelnökévé választotta. 1993-tól a SZTAKI vezetését Inzelt Péter vette át. Ezen időszak folyamán minden, az országot és a tudományt sújtó nehézség ellenére tovább erősödött az intézet anyagi helyzete. Infrastruktúrája jelentősen fejlődött és színvonala olyan mértékben vált nemzetközivé, hogy azt minden, az Európai Unióhoz kötődő és amerikai kapcsolat fontos tényezőnek tekintette különböző csatlakozási és együttműködési vizsgálatban. Lényegesen emelkedett az intézet nemzetközi tudományos jelenléte, publikációinak száma és színvonala. Nagy eredmény volt az intézet korösszetételének javítása, ma a tudományos munkatársak közel fele harminc éven aluli. Az intézet közös tanszéket létesített az egyetemekkel, majdnem valamennyi tudományos munkatársunk tanít is. Ez alatt az időszak alatt vette fel a SZTAKI-t elsőként a volt szovjet befolyási övezetből az ERCIM (European Research Consortium for Informatics and Mathematics).

fkvekfvkefk