Két magyar kutatási kezdeményezés a tíz nyertes európai kiválósági program között

2016. november 14. – Magyarország szerepelt a legsikeresebben az EU Horizon 2020 legnagyobb presztízsű pályázatán, a „Teaming” elnevezésű kutatási kiválósági programban. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által koordinált, kiváló magyar és nemzetközi szakmai partnerekből álló két győztes konzorcium összesen 26 millió euró (mintegy 8 milliárd forint) forrást nyert el kiválósági központ megvalósítására.  A kiegészítő hazai forrással és a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két élvonalbeli program az orvostudományi kutatások, továbbá a termelésinformatika és -irányítás területén.

A termelésinformatika és -irányítás legmodernebb, intenzív alapkutatási tevékenységre építő irányzata, az úgynevezett kiberfizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén indulhat kutatási és fejlesztési tevékenység a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Kiválósági Központ erősíteni fogja a hazai innovációs kultúrát, a külföldi partnereken keresztül is hozzájárul a gyártóipar digitalizációját támogató új technológiák és módszertanok magyarországi elterjedéséhez. A magas szintű szakemberképzés és alkalmazások révén erősíti és versenyképesebbé teszi a beszállítói ipart, beleértve a KKV szektort is.

A másik nyertes kezdeményezés keretében a legmodernebb orvostudományi kutatások támogatására, valamint az alapkutatásból származó eredmények klinikai alkalmazásának ösztönzésére hoz létre Molekuláris Medicina Kiválósági Központot a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (MTA SZBK) valamint a Semmelweis Egyetem. A nemzetközi versenyben kiválasztott hazai és külföldi fiatal kutatóknak kiemelkedő lehetőségeket biztosító kutatási program várhatóan az öregedő populációt hangsúlyosan veszélyeztető anyagcsere, szív és érrendszeri, rákos és gyulladásos betegségek molekuláris diagnosztikájában, valamint személyre szabott kezelésében hoz jelentős áttöréseket.

A két projekt mindehhez most összességében 26 millió euró (8 milliárd forint) forrást nyert el az Európai Bizottság kutatócentrumok létrehozását támogató pályázati programjának (Teaming program) keretében.

A magyar konzorciumok egy-egy nemzetközileg is elismert kutatóközponttal is együttműködnek. A termelésinformatikai és termelésirányítási programban a német Fraunhofer Társaság , az orvostudományi projektben az európai élettani kutatások integrálásában élenjáró németországi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory, EMBL) közreműködik és adja át a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.

A 27 országból benyújtott 169 pályázat közül kétlépcsős kiválasztási folyamat során mindössze tíz győztest hirdettek, ezért egyedülálló siker, hogy közülük kettőt magyar vezetésű konzorcium jegyez.

A pályázatok sikerében a szakmai kiválóság mellett döntő szerepet játszott a meggyőző fenntarthatósági terv, valamint a finanszírozásban való jelentős kormányzati elköteleződés. A közvetlenül elnyert brüsszeli finanszírozás mellett a Teaming konstrukcióban nyertes magyar vezetésű konzorciumok a kormány 2016 júliusi határozata értelmében hazai költségvetési forrásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból is részesülnek támogatásban. Az uniós forrás mellett, a hazai költségvetési támogatás, valamint a konzorciumi tagok hozzájárulásával a termelésinformatikai és termelésirányítási program összességében mintegy 21,7 millió eurós, azaz 6,5 milliárd forintos költségvetésű, az orvostudományi program költségvetése pedig összességében mintegy 52 millió euró, tehát 15,6 milliárd forint.

A most lezárult nemzetközi pályázat korábbi, első fázisa a létrehozandó kiválósági központok (Centre of Excellence) fenntarthatósági tervének kidolgozására, azaz a kialakítás menetének, a működési kereteknek, a tudományos-innovációs stratégiának és a hosszútávon fenntartható finanszírozási modellnek a bemutatására irányult. A 169 pályázó projekt közül ezután már csupán 31 kaphatott előkészítő finanszírozást a 2016 májusáig tartó egy éves időszakra, köztük három magyar vezetésű konzorcium (a termelésinformatikai és termelésirányítási célú EPIC, az orvostudományi célú HCEMM-MOLMEDEX és a nyertesek közé végül nem került informatikai célú SMARTPOLIS) . A második fázisra kidolgozott 31 pályázat közül az értékelők már csak a legjobb 10 projektet javasolták támogatásra. A részt vevő államok között Magyarország az egyetlen, amely két nyertes projektet is megvalósíthat – a sikeres pályázatok koordinációját mindkét esetben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal végezte.

Az NKFI Hivatal szerepe – az Európai Bizottság kutatásfejlesztést és innovációt ösztönző Horizon 2020 keretprogramjának részeként meghirdetett „Teaming” pályázati konstrukciója szelleméből fakadóan – elsősorban a kormányzat, pályázó projektekkel kapcsolatos szakmai és pénzügyi elkötelezettségének, illetve a projektjavaslatok hazai kutatási és innovációs stratégiákkal való összhangjának a biztosítása, valamint a hazai résztvevő intézmények közti  partnerség kialakításának elősegítése volt.

A két magyarországi nyertes projekt:

EPIC – Centre of Excellence in Production Informatics and Control ( Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ )

A kiber-fizikai termelési rendszerek kiemelkedő tudásközpontjának célja az innovációs folyamat felgyorsítása, ipari megoldások létrehozása, magasan kvalifikált szakértők új generációinak kinevelése, valamint többféle iparágaknak hátteret biztosító, fenntartható és versenyképes gyártási ökoszisztéma kialakítása mind hazánkban, mind Európában. Az EPIC projekt témaköréhez kapcsolódóan az MTA SZTAKI kezdeményezésére és vezetésével jött létre 2016 májusában az „ Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform ” a német kezdeményezésű „Industrie 4.0” hazai adaptálásának céljával.

Az MTA SZTAKI, mint elsősorban alapkutatási intézmény, már 2001-ben elnyerte az EU Kiválósági Központ címét, melynek továbbfejlesztési szándéka képezte a mostani pályázat egyik alapját. A közös kezdeményezés másik alapja az MTA SZTAKI és a német Fraunhofer Társaság közti másfél évtizedes együttműködés, amely a 2010-ben indított, az MTA SZTAKI keretein belül működő Fraunhofer Termelésinformatikai Projektközpont alapításával is megerősödött. Az EPIC Kiválósági Központban az MTA SZTAKI és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói által kidolgozott alapkutatási eredmények lehető legszélesebb körű felhasználása a Fraunhofer Társaság alkalmazott kutatási intézethálózatával együttműködésben várható.

A projekt által a H2020 programból most elnyert EU-s támogatás 10.876.825 euró (kb. 3,26 milliárd forint), futamideje 7 év. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt 5,872 millió eurós (kb. 1,76 milliárd forint), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pedig 3,6 millió eurós (kb. 1,08 milliárd forint) támogatással egészíti ki, amelyek mellett az MTA SZTAKI 1,4 millió euró (kb. 420 millió forint) vesz részt az összességében mintegy 21,7 millió eurós, azaz 6,5 milliárd forintos költségvetésű projekt megvalósításában .

Az EPIC konzorcium tagjai:

• Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI)
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara
• Fraunhofer Társaság németországi (IPA-Stuttgart, IPK-Berlin, IPT-Aachen) és ausztriai (Fraunhofer Austria) intézetei
  
  

HCEMM-MOLMEDEX – Creating the Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine (A magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ létrehozása)

A projekt célja Molekuláris Medicina Kiválósági Központ létrehozása, melyben nagy hangsúlyt kap a transzlációs medicina, az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazásának elősegítése. A projektben résztvevő kutatócsoportok már eddig is jelentős eredményeket értek el többek között a kóros elhízáshoz, a cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez, a gének rákkeltő instabilitásához, a lisztérzékenységhez, a makula degenerációhoz vezető molekuláris zavarok megértésében, új gyógyszercélpontok azonosításában és sikeres egészségipari együttműködések kialakításában.   

A tervek szerint az új kiválósági központ kutatási programjai Szegeden, Budapesten és Debrecenben valósulnak meg, székhelye az új szegedi innovációs parkban, az ELIPOLIS-ban kap helyet. A projektben együttműködő intézmények az első pályázati fázisban feltérképezték a molekuláris medicina helyzetét hazánkban, azonosították a már meglévő nemzetközi tekintélyű hazai kutatócsoportokat, összehangolták kutatási programjaikat. Együtt dolgozták ki a létrehozandó non-profit, közhasznú társasági formában működő kiválósági központ hosszú távú tudományos, stratégiai és fenntarthatósági tervét.

A projekt által a H2020 programból elnyert támogatás 14.997.310 millió euró (kb. 4,5 milliárd forint), futamideje 7 év. A Nemzetgazdasági Minisztérium a GINOP pályázati keretből 17.447.826 millió eurót (kb. 5,23 milliárd forint), míg az NKFI Hivatal az NKFI Alap terhére 5 millió eurót (1,5 milliárd forint) biztosít a következő hét év során. A résztvevő egyetemi partnerek és az MTA SZBK 14,64 millió euró (kb. 4,4 milliárd forint) önrésszel járul hozzá a Kiválósági Központ megvalósításához. A projekt költségvetése így összességében mintegy 52 millió euró, tehát kb. 15,6 milliárd forint.

A HCEMM-MOLMEDEX konzorcium tagja:

• Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
• Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK)
• Debreceni Egyetem (DE)
• Semmelweis Egyetem (SZE)
• European Molecular Biology Laboratory (EMBL)
  
  

A Teaming pályázati programról

A Horizon 2020 keretprogram Kiválóság terjesztése és a részvétel szélesítése alprogram Teaming pályázati felhívásának célja Kiválósági Központok kialakítása vezető európai intézmények segítségével azokban az országokban, melyek KFI teljesítménye nem éri el az európai élvonalét. A pályázatban résztvevő EU tagállamok: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Társult államok is pályázhattak: Albánia, Örményország, Bosznia-Hercegovina, Feröer szigetek, Macedónia, Grúzia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Tunézia, Törökország, Ukrajna.