Nagyjaink

Intézetünk, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, (SZTAKI ) 1973-ban jött létre az MTA Számítástechnikai Központ (SzK) és az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyesüléséből. Létrejöttünkben, fejlődésünkben legkiemelkedőbb, meghatározó szerepet játszó, már nem élő, hét nagyhatású kutató - Benedikt Ottó, Csáki Frigyes, Frey Tamás, Hatvany József, Rácz István, Tarján Rezső, Uzsoky Miklós - portréját mutatjuk be röviden.

Õk azok, akik a számítástechnika és automatizálás hazai úttörői közé tartoznak és pályájuk összekapcsolódott a két elődintézménnyel, majd néhányuké folytatódott az egyesített intézetben is. A hét tudósról Vígh Tamás szobrászművész készített féldomborműveket 1997-ben. Az intézet Kende utcai alagsori tanácstermének falát díszitő művek fényképét láthatják az egyes kutatókat bemutató rövid írások előtt.

Büszkék vagyunk rá, hogy ezek a nagy egyéniségek nálunk alkottak. Emlékezzenek rájuk, ismerkedjenek meg velük!

Benedikt Ottó (1897-1975)Benedikt Ottó

Az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyik alapítója és első igazgatója.

A XX. század első felének történései alakították életútját. 1919-ben emigrációba kényszerült, a Bécsi Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1932-ben a szovjet kormány meghívta műszaki tanácsadónak és egyetemi tanárnak. Jelentős eredményeket ért el a különleges villamos gépek fejlesztése területén. Egyik legjelentősebb eredménye az autodinnek elnevezett szabályozott villamosgép volt, amely egy gépben valósította meg az akkor háromgépes feladatokat és így a villamos hajtások különösen fontos elemévé vált; a találmánynak széles nemzetközi sikere volt. Benedikt mérnöki nagyságát bizonyítja, hogy amikor a forgógépes hajtásokat a félvezetős szabályozások felváltották, képes volt a témát feladni és az intézet új témáit támogatni. Kitűnő munkái születtek az erősen telített mágneses terek számításában is.
Életművéért 1958-ban Kossuth-díjat kapott.

Hazatérése (1955) után a Budapesti Műszaki Egyetem villamos gépek professzora lett és önálló, tanszéki kutatócsoportot hozott létre. Ebből 1960-ban akadémiai keretben alakult meg az Automatizálási Kutatócsoport, majd 1964-ben az Automatizálási Kutató Intézet. Jó érzékkel választotta meg munkatársait, ennek eredményeként az új intézetben szakmailag értékes fiatal kollektíva jött össze. Aktív vezetői pályája után is részt vett az Intézet életében és a tudományos közéletben. Egyik kezdeményezője volt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) létrehozásának, amelynek elnökségében nyugalomba vonulásáig dolgozott.

Csáki FrigyesCsáki Frigyes (1921-1977)

A magyarországi automatizálási elmélet első és hatásában máig élő mestere. Az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyik alapítója és tudományos igazgatóhelyettese, az MTA alelnöke (1976). 1973-ban tüntették ki Állami Díjjal az automatizálás tudományág elméleti műveléséért, " A korszerű szabályozáselmélet, a nemlineáris adaptív rendszerek" című munkájáért. Az elektrotechnika, a vezérléstechnika és a szabályozástechnika körébe vágó dolgozatai nemzetközi rangúak. Sok tekintélyes tisztség mellett elnöke volt a Pugwash Magyar Nemzeti Bizottságának is.

Egyaránt kiemelkedő szerepe volt a korszerű magyar felsőoktatás vezetésében és az automatizálás, folyamatirányítás, irányításelmélet tudományának fejlődésében. Számos könyvet írt, amelyek egy részét németre és angolra is lefordították. Ezek a könyvek hosszú ideig alapművekként szolgálták az oktatást és a kutatást, több, ez időben még csak nyomokban jelentkező új tudományos irányzatot úttörőként ismert fel. A BME rektoraként a villamosmérnök-képzés egyik korszerűsítője lett. Személyes jó kapcsolatai az Intézet munkatársaival megmaradtak, és egyetemi vezetőként is messzemenően támogatta az Intézet és a BME együttműködését a tudományos kutatás területén.

Frey TamásFrey Tamás (1927-1977)

A matematikai tudomány doktora, az MTA Számítástechnikai Központ (SZK) igazgatója, az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) tudományos osztályvezetője. Fontosabb eredményeit az approximáció-elméletben, a differenciálegyenletek körében, a numerikus analízisben és az automatizálás algebrájában érte el. Az alkalmazott matematika területén jelentősen hozzájárult a biológia és az orvostudomány körében alkalmazható matematikai módszerek kidolgozásához különösen az orvosi diagnosztika területén. Tökéletesítette a szívvel kapcsolatos elektromos jelenségek számítógépes feldolgozását.

Elismert, nagy tudású matematikusként került az MTA Kibernetikai Kutatócsoport (KKCS) munkatársai közé, és az intézetté válás után (1963) nem sokkal az SZK igazgatója lett. Irányítása alatt nőtt meg a tematikában a számítástechnika matematikai alkalmazásainak súlya. Szakmai tudása, igényessége, emberi tekintélye az egész SZK hírnevének jó szolgálatot tett. 1968-ban a BME-n tanszékvezető egyetemi tanár lett. A számítástechnika matematikai elméletének oktatásában volt kiemelkedő szerepe. Az AKI-ban tudományos tanácsadói feladatot vállalt és az irányítástechnika elméleti kérdései osztályvezetője lett. Erős matematikus gárdát gyűjtött össze, közöttük sok, később szép pályát befutott fiatalt nevelt.

Hatvany József (1926-1987)Hatvany József

Az Intézet tudományos főosztályvezetője. 1978-ban kapott Állami Díjat "a számjegyvezérlésű hazai szerszámgépek fejlesztésében és gyártásában elért eredményeiért".

A számítógéppel segített tervezés és gyártás legjelentősebb hazai úttörője és rendkívüli nemzetközi hatású szakértője volt. A II. világháború előtt és alatt a legjobb angol college-ban, majd a Cambridge-i egyetemen tanult fizikát és a Trinity College tagja volt. Hatalmas humán tudományos ismeretbeli és gondolkodási hátteret gyűjtött. 1947-ben tért vissza Magyarországra, különleges képességeit ezután sokfajta módon kamatoztatták. Mind a Rákosi korszakban, mind 1956 után üldöztetést szenvedett, bebörtönözték, majd nehézségei voltak az elhelyezkedésben. 1964-től dolgozott intézetünkben és ez pályájának legtermékenyebb időszakává vált. Rendkívül széles szakmai ismeretei és nemzetközi kapcsolatai révén a legtöbbet ígérő új irányzatok felismerője volt és ezeket sikerrel vezette be az intézetben. Európában is egyedülállóan korán fejlesztett számítógépes grafikus eszközöket és három dimenzióban működő szerszámgépvezérlésű rendszereket, valós kísérleti üzemekben létrehozta a számítógépes termelés valamennyi fázisának teljes integrálását. Mai napig működő iskolát teremtett fiatal tehetségek nevelésével, ösztöndíjakhoz, külföldi tanulmányokhoz való juttatásával, ami abban az időszakban még kivételes lehetőségeket nyújtott a szakmai fejlődésre.

Rácz István (1922-1991)Rácz István

A szabályozott villamos hajtások európai tekintélyű alkotó szelleme, a műszaki tudományok doktora, az Intézet tudományos osztályvezetője. 1975-ben "a tirisztorokkal szabályozott aszinkron motorok elmélete terén és gyakorlati megvalósítása érdekében kifejtett munkásságáért" kapott Állami Díjat.

Rendkívül tehetséges mérnök volt, akinek kimagasló elméleti tudása erős gyakorlatimérnöki invencióval is párosult. Szakterületén, a villamos gépek dinamikus tulajdonságainak vizsgálatában nemzetközi szinten is élenjáró eredményeket ért el, könyvei ma is a téma alapműveinek számítanak, többek között a Kovács K. Pállal 1954-ben írt "Villamosgépek tranziens folyamatai" című könyvét számos nyelvre lefordították és mindmáig használják. A váltakozóáramú villamosgépek "vektoros" elméletének alapjait ők dolgozták ki munkatársaikkal. Rácz István több munkájával is megelőzte a korát. Például a tirisztorok alkalmazását évekkel azok feltalálása előtt bemutatta: mágneskapcsolókkal szimulálva az akkor még nem létező erősáramú félvezetőket, indukciós motorok léptető üzemére. Később a villamos hajtások automatizálásával és ezekhez kapcsolódva a korszerű teljesítményelektronikai elemek alkalmazásával foglalkozott hasonlóan magas színvonalon. Különleges matematikai tudásával tudományos munkájában a számítástechnikát megjelenésétől kezdve aktívan használta, módszereit saját területén továbbfejlesztette.

Korán bekapcsolódott a BME-n folyó automatizálási kutatásokba, később főállású egyetemi tanári munkája mellett az AKI, majd a SZTAKI osztályvezetője volt (1964-1977). Tudományos irányításával a SZTAKI a teljesítményelektronika területén nemzetközileg is kiemelkedő iskolává vált. Többek között a szabályozott áramirányítós hajtások vektoros elméletét dolgozta ki munkatársaival. Kimagasló tudományos munkájával, nemzetközi tekintélyével jelentős mértékben hozzájárult az Intézet elismeréséhez.

Tarján Rezső (1908-1978)Tarján Rezső

Matematikus, fizikus, tanulmányait Bécsben végezte. 1945 után az újjáéledő magyar elektronikus ipar egyik fontos vezetője volt. A Rákosi rendszerben hamis vádakkal bebörtönözték, szabadulása után egyik hazai úttörőjévé vált az akkor még az egész világon csak kibontakozó számítástechnikának. Õ lett az MTA Kibernetikai Kutató Csoportnak, az intézet egyik elődjének első szakmai vezetője, és így kimagasló szerepe volt az első magyar számítógép, az M3 hazai adaptációjában, létrehozásában és a különböző tudomány-területeken az alkalmazás elindításában. Körülötte tehetséges fiatalokból olyan iskola alakult, amelyik később a magyar számítástechnika vezető szakembereinek eredetévé vált. 1960 után, korábbi megpróbáltatásai nyomait viselve és az akkori kicsinyes harcok küzdelmeitől megfáradva visszavonult és az OMFB szakértője lett haláláig. Alapítója és első elnöke volt a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak.

Uzsoky MiklósUzsoky Miklós (1925-1995)

A magyar elektronikai kutatás és fejlesztés egész történetének egyik legzseniálisabb alakja. Az ország szellemi zártságának idején több olyan újdonságot alkotott, amelyek a maguk korában az Egyesült Államokban ezzel egyidőben alakultak. Ilyenek voltak a hátrafelé haladó hullámok, a digitális technika különleges szűrői és sok más olyan eredmény, amik részben a kor viszonyai miatt, részben az általános fejlődés következtében már csak történetekben élnek tovább. Uzsoky alkotta meg az első magyar fejlesztésű televíziós adót és szellemi irányításával jött létre az a mikrohullámú távközlési rendszer, amely hosszú időn keresztül a magyar ipar egyik legnagyobb exportcikke volt. Intézetünkben úttörője volt a számítógéppel segített elektronikus tervezésnek, ellenőrzésnek és gyártásnak. Az általa fejlesztett berendezéseket az intézet hosszú ideig exportálta. A maga idejében úttörő, korszerű modemeket fejlesztett, olyanokat, amiknek beszerzése Magyarország számára lehetetlen volt. Ezek voltak a magyarországi számítógépes hálózat első kulcstermékei. Matematikai, fizikai és mérnöki gyakorlati ismeretei, alkotó fantáziája páratlan volt. 1973-ban tüntették ki Állami Díjjal az elektronikai iparban számítógéppel folyó tervezés és fejlesztési technológia kidolgozásáért.