Hírek

Egy honlap vagy számítógépes program használata nem csak egy mozgássérült, vak vagy siket embernek jelenthet gondot, hanem akár annak is, aki csak éppen ismerkedik a technológiával, aki nem rendelkezik a legmodernebb felszereléssel, esetleg mobiltelefonját használja böngészésre, vagy csak egyszerűen fáradt és nem tud megfelelően koncentrálni. Informatikai szempontból tehát jóval több felhasználó tekinthető „fogyatékosnak”, mint a szó eredeti értelmében.

"Környezetvédelmi és költségelőnyei miatt a megújuló energiafajták termelése rohamos ütemben nő a világban. A Harvard Egyetem kutatóinak legújabb számítása szerint havonta egy napnyi energiát a szélnek köszönhetünk: az erőművek termelése jelenleg a világ áramfelhasználásának mindössze 4,5%-át teszi ki, pedig az ipari méretű szélturbinák bőségesen elláthatnák a világ lakosságát.

"Aki szeret olvasni, voltaképpen mind azért kedveli, mert rövid ideig elmerülhet egy másik, teremtett világban. Sétálhat benne kedvére. De mi lenne, ha egyszer találkozna a kettő? Úgy barangolhatnánk egy regényben, hogy közben a valóságot sem kell száműzni? A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ötlete, valamint a SZTAKI alkalmazása épp ezt valósítja meg." - írja a Népszabadság Online.

"A regényes Budapest múltjába és irodalmába vezet az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI), a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemés a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében létrehozott első magyar, okostelefonra tervezett, interaktív irodalmi sétát lehetővé tevő alkalmazás. Az Ottlik Géza születésének 100. évfordulójára készült program használatával az író Hajnali háztetők című művén át ismerhetjük meg az 1930-as évek Budapestjét." - írja az mta.hu.

Ottlik Géza születésének 100. évfordulójára, a MOME és Intézetünk eLearning osztálya közreműködésével megszületett az első magyar okostelefonra tervezett interaktív, irodalmi séta Budapesten, melyről a a welovebudapest.com hasábjain olvashattok!

A GyártásTrend cikke, mely a Számítógéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratórium ipari robot-fejlesztéseiről és a VIRCA 3D-s modellező technológiájáról szól.

Közlekedésszervezési problémák megoldásához is hozzájárulhatnak, de akár az emberi viszonyokat feltérképező hagyományos szociológiai eljárásokat is pontos, személyre szabható információkkal gazdagíthatják Benczúr Andrásnak és csoportjának eredményei. Az MTA SZTAKI kutatója a kiválósági program keretében a "Big Data"-ként emlegetett, óriási méretű adathalmazok feldolgozásának lehetőségeit tanulmányozza.

Szeptember utolsó péntek éjszakája idén is a szenvedélyesen kíváncsiaké: végre kinyílnak a SZTAKI kapui, s az informatikusok kibújnak a számítógép mögül, hogy hétköznapi nyelven mutassák be a 21.század IT-vívmányait. A Kutatók Éjszakája országos programsorozat keretében elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, egyetemista diákokat várjuk, hogy megváltoztassuk a kutatói életpályáról kialakult unalmas képet.

A computerworld.hu riportja a szellemi termékek védelméről és a SZTAKI technológiai újításairól a plágium-perek visszaszorítása érdekében.

"Plágiumkereső szoftver is elérhető az egyetemi portálfejlesztéssel" - írja a gyártástrend.hu arról a most lezáruló projektről, amelyet a közép-magyarországi régió hat felsőoktatási intézménye valósított meg. A projekt központi eleme egy nyilvános, az együttműködő intézményekben keletkezett tudásanyagot közreadó portál fejlesztése volt, amelyen keresztül a SZTAKI plágiumkereső szoftvere is elérhető.

Az Ügyvéd Világ riportja a tudományos munkák eredetiség-vizsgálatának társadalmi hasznosságáról és a KOPI plágiumkeresőről.

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében hosszú időre visszatekintő hagyománya van az elosztott rendszerek kutatásának, fejlesztésének és az ezekből kialakított infrastruktúrákra épülő szolgáltatásoknak, melynek eredményeit számos nemzetközi projekt bizonyítja. Bár a Cloud-technológia alapjaiban reformálta meg az utóbbi évtized IT-világát, az Intézet informatikai - kutatási és szolgáltatási - infrastruktúrával kapcsolatban azonban eddig csak kísérletek zajlottak.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ez év elején is közzétette azt a pályázati felhívást, mely a Lendület-program keretében 2012-ben induló kutatócsoportok létrehozását támogatja az MTA kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben és a hazai egyetemeken. Nagy örömmel jelentjük be, hogy idén a pályázat nyertesei között van Dr. Benczúr András, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője is, aki az extrém méretű adatok elemzése és a keresőtechnológiák területén ért el nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő sikereket.

A turizmus.com írása az ELearning Osztály szoftveréről, technológiai bővüléséről és turisztikai jelentőségéről.

A Magyar Nemzet május 19-ei számának oknyomozó riportja a Magyarországon is virágzó szakdolgozatbizniszről, melynek kapcsán a KOPI plágiumkereső egyik fejlesztője, Pataki Balázs is megszólal.

Az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Laboratóriuma sikerrel vett részt az Industriautomation 2012 Ipari és Automatizálási kiállításon. A nemzetközi rendezvényen a Laboratórium kutatási eredményeire épített termelésirányítási és -informatikai rendszerek és megoldások kerültek bemutatásra, melyek egy része az Intézetben 2010 óta, a laboratórium vezetésével működő Fraunhofer Projektközpont keretében valósult meg. Ipari részről a legnagyobb érdeklődés a termelésütemező és optimalizáló, valamint a gyártási és logisztikai folyamatokat modellező rendszereik iránt mutatkozott.

A Techline riportja a "tárgyak internetében" rejlő lehetőségek magyar kiaknázásáról, tudósok virtuális kollaborációjáról és a SZTAKI robotikai kutatásairól.

Az Innotéka legújabb írása a SZTAKI által vezetett HUNOROB-project eredményeiről és a VIRCA-platform technológiai újításairól.

Az Internet térhódítása megszűntette a földrajzi távolságokat, gyorsabbá és korszerűbbé tette a mindennapi kommunikációt, hatékonyabbá az üzleti életet, s akár fizikai jelenlét nélkül is irányíthatóvá a tudományos fejlesztéseket. A jelenleg elérhető szolgáltatások minősége folyamatosan javul, s úgy tűnik, a technológiai evolúció következő lépcsője a valós idejű háromdimenziós (3D) információátvitel és az egymással összekapcsolt tárgyak hálózata.