Ismeretterjesztő hírek

Két magyar kutató, Nádasdy Zoltán (ELTE, Texasi Egyetem) és Török Ágoston, intézetünk Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának tudományos segédmunkatársa is részt vett abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a gridsejtek vagy rácssejtek működését vizsgálta az emberi agyban.
Március 23-án “Lássunk a falakon át!” címmel lezajlott a Budapest Open Knowledge Meetup sorozat márciusi eseménye, melynek Elosztott Rendszerek Osztályunk munkatársai is társszervezői voltak.
Ádám és Éva jelképe lett Győrött annak az „új ipari forradalomnak”, mely a digitalizáció és a robottechnika térfoglalásával jár. A város, az egyetem, az Audi és intézetünk együttműködése, valamint más, helyi kezdeményezések azt mutatják, hogy Győr stratégiai feladatának tartja a modernizációt.
Sikeresen zárult a COURAGE projekt első felülvizsgálati ülése, melyet március 28-án Brüsszelben tartottak. A projekt az ellenkulturális relikviákat őrző köz- és magángyűjtemények történetét kutatja és elemzi tágabb szociális, politikai és kulturális összefüggéseikben. A program legfontosabb célja, hogy elősegítse a kulturális ellenállás történeti gyökereinek és örökségének megismerését és megértését Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt.
Közlekedésbiztonságról, az önvezető autók fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi lehetőségekről, a terület technológiai és emberi oldaláról beszélt Gáspár Péter, Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumunk akadémikus kutató professzora a Kossuth Rádió Ütköző délben című műsorának március 21-i adásában.
Dübörög a negyedik ipari forradalom; mai világunk alapjaiban változik, milliók veszíthetik el állásukat, munkakörök szűnnek meg, de újak is születnek. A gazdaság átalakul és egy nagy információs rendszer része lesz. Amit ma megtanulunk, holnapra elavulhat. Hogyan készül erre az állam és hogyan a cégek? Mit tehetnek a munkavállalók? Intézetünk igazgatója, Monostori László Baló Györggyel beszélgetett az RTL KLUB-on.
Az MTV Tudós Társaság című műsorában bemutatásra került az a SZTAKI által fejlesztett üzemi rendszer, amelyben emberek és gépek képesek gesztusokkal kommunikálni egymással, így egyedi modellek gyárthatóak például az autóipar számára.
Valóban sötét jövőre, az ember eljelentéktelenedésére kell számítani a mesterséges intelligencia fejlődésének következményeként? Van esély rá, hogy a legokosabb szakembernél is okosabb gép szülessen? Mennyire veszélyes helyzetet teremthet ez a tendencia? Informatikai Kutatólaboratóriumunk vezetője, Benczúr András az M1 Summa című műsorában a digitalizáció gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélt.
A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?
Baráth Dániel, a Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium munkatársa az NJSZT Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társaságának 11. konferenciáján a legjobb doktoranduszi munkának járó Kuba Attila díjat nyerte el.
Amerikában olyan applikációt fejlesztettek, mely segít megtippelni, hogy van-e valamilyen pszichés problémája a kamaszkorú felhasználónak. Ennek apropóján Kornai András, intézetünk tudományos tanácsadója viselkedés- és beszédelemzésről, mesterséges intelligenciáról beszélt a Lánchíd Rádió Kalauz című műsorában.
Az MTA SZTAKI eLearning Osztálya által készített D+ Sport az első és egyetlen magyar nyelvű sport applikáció, amellyel futhatsz, bringázhatsz, és túrázhatsz, miközben a program méri a sebességed, a kilométerenkénti tempód, naplózza az útvonalat, amit később berepülhetsz street view-ban, túrázás közbeni fotóidat albumba rendezi, vagy elhelyezi a térképen, hogy megoszthasd bárkivel merre jártál és mit láttál!

Klímaváltozás, gráfok és hálózatok számítási problémái, új ősgerinces-lelőhely: a Szigma – a holnap világa december 20-i adása.

Néhány hete jelent meg a London Pass Turisztikai Kártya weboldalán a hír, hogy immáron okostelefonon keresztül is meg lehet vásárolni és használni is lehet a kártyát. Ez a szolgáltatás a Miskolc Pass kártyák esetében már tavasz óta elérhető, sőt, több dologban “okosabb” Miskolc kártyája, mint a londoni.

A 2016-os év számtalan szakmai programot, tudományos együttműködési lehetőségeket és ipari innovációt tartogatott intézetünk számára. Az alapkutatások magas színvonalú művelése mellett munkatársaink nagy hangsúlyt fektettek a versenyszférában alkalmazható megoldásokra és a társadalmilag hasznos, közösségi szolgáltatásokra is.
Benczúr András, az Informatikai Kutatólaboratórium vezetője mesterséges intelligenciáról és a digitális adatok titkosításának világáról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén.
Az MTA SZTAKI Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói újszerű megközelítést javasoltak az elmúlt 40 év legjobb teniszezőjének meghatározására. A világranglista vezetők egymás elleni eredményei alapján Rafael Nadal bizonyult a legnagyobb jatékosnak.
December 2-án, pénteken a SZTAKI felé kanyarodott szánjával a Télapó, hogy pár nappal az ünnep előtt kiemelt figyelmet fordítson az intézetünkben dolgozó munkatársak gyermekeire.

Az Európai Robotikai Hét (European Robotics Week - ERW) több mint 800 regisztrált eseménnyel idén ismét megdöntött minden előző évi rekordot. Az ERW egy héten át tartó eseménysorozata Európa szerte változatos interaktív robotikai programokat nyújtott a nagyközönségnek, - köztük Intézetünkben is.

Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenöten vehettek át elismerést Török Ádámtól, az MTA főtitkárától.