Tudományos projektek

2012. szept. 1. – 2015. dec. 31.

Társadalmunk számára már nincs visszalépés: az életünk minden területét átszövik az infokommunikációs technológiák. Szenzorok sokaságával felszerelt mobil eszközök felhasználók százmillióit kötik össze és adatok Petabyte-jait termelik naponta. A fizikai és digitális világ közötti választóvonal áttöréséhez azonban egyrészt radikálisan új, skálázható algoritmikus technikák, másrészt az egyének és a társadalom működésének ismerete szükséges.

2012. szept. 1. – 2014. aug. 31.

„A vakság a dolgoktól választ el, a siketség az emberektől” (Hellen Keller)

A Tolmácskesztyű rendszer jelnyelvi szinkrontolmácsként működik, amelynek segítségével a beszéd- és halláskárosult emberek az általuk ismert és mindennap használt jelnyelven kommunikálhatnak ép embertársaikkal, akik a jelelt szöveget automatikusan felolvasva hallják. Ez a megoldás a jövőben jelentősen megkönnyíti a siketek kommunikációját.

2012. szept. 1. – 2014. aug. 31.

Az ER-flow projekt célja, hogy egy európai kutatói közösséget építsen és népszerüsítse a tudományos munkafolyamat gráfok megosztását. Ezen kívül megvizsgálja a munkafolyamat gráfok megosztásánál használt tudományos adatok együttműködési képességeit és lehetőségeit.

2012. szept. 1. – 2013. dec. 31.

A BonFIRE projekt egy több helyszínű felhő federációt fejleszt a FIRE számára, amely alkalmazások, szolgáltatások és rendszerek kutatását támogatja a K+F teljes életciklusában. A projekt víziója az, hogy nagyméretű, multidiszciplináris kísérletezési lehetőséget biztosítanak a kutatók számára. A BonFIRE platform a szolgáltatás-orientált feldolgozás, a felhő architektúrák és az elosztott számítások területén kiemelkedő kutatási lehetőségeket teremt, és segíti új közösségek bekapcsolódását a jövő Internetének kialakításába.

2012. júl. 1. – 2014. dec. 31.

Az E+grid adaptív intelligens energia-pozitív közvilágítási rendszer kifejlesztését a napenergia közvilágítási rendszerekben történő felhasználása, az intelligens energiahálózatok (smart grid) terjedése, az energiatakarékosságra való törekvés, valamint az intelligens városokban (smart cities) a közvilágítástól elvárt hozzáadott szolgáltatások motiválták.

2012. máj. 1. – 2015. ápr. 30.

A konzorcium által kitűzött cél a városi környezetben is megbízhatóan működő, döntés támogató és terrorista tevékenységet előrejelző szenzor-fúziós rendszer létrehozása. A rendszer legfőbb feladata a veszélyt jelentő - területileg kiterjedt, de összehangolt - aktivitás észlelése és a veszélyeztetett infrastruktúra kijelölése. A prevenciós cél megvalósítása komplex feldolgozást és fejlett gépi intelligenciát igényel mely lehetővé teszi a szokványostól kismértékben eltérő eseménysorok közép és hosszú távú együttes, kontextusba helyezett analizálását.

2012. már. 1. – 2014. feb. 28.

Az i4D projekt célja az EEE és GMSZL kutatóegységek birtokában levő 3D és 4D rekonstrukciós, modellezési és vizualizációs kapacitás integrálása és minőségileg új szintre emelése, új alkalmazási lehetőségek feltárása. Az intézeti támogatással megvásárolt, álló vagy mozgó platformra is helyezkedő Velodyne LIDAR kamera segítségével az EEE tud statikus vagy dinamikus mélységtérképet (2.5D modellt) készíteni nagyobb kültéri színterekről. A GMSZL által intézeti támogatással létrehozott 4D Stúdió alkalmas mozgó emberek és más aktív szereplők dinamikus modellezésére.

2012. feb. 1. – 2015. jan. 31.

Az Örmény Tudományos Akadémia Informatikai és Automatizálási Kutató Intézete (IIAP) által koordinált projekt célja elsősorban az intézmény (és rajta keresztül Örményország) kutatási tevékenységeinek bekapcsolása az EU-s kutatási programokba. Az IIAP részvételét az ERA-WIDE felhívásban az örmény kormány kezdeményezte, mivel fontos szerepet szán az intézetnek az ország innovatív tudás-alapú gazdaságba való átmenete során. Az IIAP elsősorban az FP5, FP6 és FP7 projektekben való aktív részvételének köszönhetően került ebbe a kiemelt szerepbe.

2012. jan. 1. – 2014. dec. 31.

Mindennapi életünk során nyilvánvalónak és állandónak tekintünk olyan szolgáltatásokat, mint az elektromosság, GPS, 3/4G hálózat, WIFI, illetve általában a kommunikáció és média eszközeit. De mi történik, ha ezek a szolgáltatások ideiglenesen vagy tartósan kiesnek valamilyen nem várt hiba, vagy egy természeti katasztrófa miatt? Hogyan tudunk egy ilyen helyzetben kommunikálni egymással, adatokat megosztani, illetve együttműködni? A helyzet paradoxonja, hogy pont amikor nincs módunk a megszokott módon kommunikálni, akkor válik a kommunikáció létfontosságúvá.

2012. jan. 1. – 2015. jún. 30.

Műszaki, gazdasági és környezeti szempontok alapján egyaránt hatékony robotos lézerhegesztési rendszerek tervezésére és működtetésre irányul a projekt, melyet az európai autóipar igényei motiválnak. A szigorú követelményeknek megfelelő rendszerszintű szemlélet magába foglalja a hegesztési folyamaton kívül a készülékezés, anyagmozgatás és kiszolgálás, érzékelés, monitorozás és hiba-kompenzálás megoldását is. Laboratóriumunk a hegesztő cellák konfigurálásért, a robotok pályatervezésért és a cellák működésének szimulációjáért felelős.