Tudományos projektek

2016. már. 1. – 2019. feb. 28.

A VISION projekt a légi közlekedés biztonságának javítását célozza, okosabb technológiákat használva a légi jármű navigációs és irányítási rendszerének támogatására beépített 1) gépi látás alapú rendszerekkel, valamint 2) fejlett előrejelzési és rugalmassági módszerekkel.

2016. feb. 1. – 2019. feb. 28.

A COURAGE kutatóprogramot (http://cultural-opposition.eu/) a Horizont 2020, az Európai Unió Kutatási és Innovációs Keretprogramja támogatja. A kutatóprogram a kulturális ellenállás gyűjteményeinek közös adatbázisát hozza létre, lefedve az egykori szocialista blokk tagállamait. A felépülő adatbázis egyfajta metaarchívumként funkcionál, és nagy segítség lehet a történelem, irodalom vagy művészeti oktatás területén, hiszen képes egyszerre multimediális tartalmakat megjeleníteni, illetve a szabad, kreatív bejárást biztosítani a felhasználóknak.

2016. jan. 1. – 2018. dec. 31.

A 2016 januárjában indult EXCELL projekt (Actions for Excellence in Smart Cyber-Physical Systems applications through exploitation of Big Data in the context of Production Control and Logistics; Kiválósági tevékenységek intelligens kiber-fizikai rendszerek alkalmazásaiban nagy adatok termelésirányítási és logisztikai területeken történő kiaknázásával) a kiber-fizikai rendszerek, valamint termelési és logisztikai hálózatok területét kiszolgáló "big data" alkalmazások területén irányozza elő négy európai ország (Magyarország, Németország, Egyesült Királyság, Belgium) tudósainak együttműködésé

2015. dec. 31. – 2018. nov. 30.

Az elosztott, Big Data technológiák szinte kivétel nélkül az Egyesült Államok kutatóhelyeihez (Stanford, Carnegie Mellon, …) és internetes vállalkozásaihoz (Google, Facebook) kötődnek. A TU Berlin által irányított és 2014 év végére top level Apache projektté előlépett Flink rendszer célja az európai alternatíva és általában az európai Data Science megteremtése. A csoportunk a kutatások egyik meghatározó szereplője.

2015. dec. 1. – 2017. nov. 30.

A két éves projekt célja túllépni a jelenlegi gyakorlatot (döntési fák, logisztikus regresszió) a pénzügyi ügyfél-veselkedés és kockázat-elemzés területén. Kiemelten foglalkozunk a szabad forráskódú analitikai szoftverek alkalmazásával. Partnerünk az OTP Bank.

2015. okt. 1. – 2018. szept. 30.

Endoszkópos diagnosztikán alapuló, szoftverrel támogatott klinikai eszközök fejlesztése

Modern multi-funkciós mérőeszközök fontos szerepet játszanak a pontos orvos diagnosztikában. Jelen munkánk célja endoszkópok, mint képalkotó orvosi mérőműszerek támogatása multi- vagy hiperspktrális  megvilágítással, ahol a megvilágítás kívánt spektrum kompozíció kis sávszélességű színekből tetszőlegesen, nagy sebességgel kikeverhető.Endoszkópos diagnosztikán alapuló, szoftverrel támogatott klinikai eszközök fejlesztése

2015. okt.

Laboratóriumunk 2015. ősze óta folytat együttműködést a Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt.-vel szimulációs elemzés és „Ipar 4.0” témakörökben. A projekt elsődleges célja a mátészalkai szemüveglencse gyár különböző szegmenseinek modellezése, és a folyamatok elemzése különböző kapacitástervezési és folyamatfejlesztési szempontok alapján. Az együttműködésben megvalósult közös fejlesztések és workshopok révén a Hoya mérnökei is elsajátították a szimuláció modellezés alapjait, és a mindennapos termelési gyakorlatban is lehetőségük van alkalmazni az elkészült szimulációs modelleket.

2015. okt. 1. – 2018. szept. 30.

A projekt átfogó célja az egészségipar területén hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítése, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítása, valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenység fejlesztése, a Széchenyi 2020 programban meghatározott célkitűzésekkel összhangban. Ezen belül szakmai társadalmi célja a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések visszaszorítása, demográfia javítása, alap- és ipari kutatási eredményekre támaszkodó, korszerű orvosi műszerek, valamint klinikai diagnosztikai módszerek és eszközök fejlesztésével.

2015. szept. 22. – 2017. jún. 30.

A jelenleg alkalmazott sebességmérő eszközök jellemzően RADAR vagy LIDAR alapúak, melyek aktív érzékelési technológiákon alapulnak. Ezek a berendezések áruk és méretük miatt nem alkalmasak a Smart City koncepció részeként egy elosztott szenzorhálózatban való alkalmazásra. A projekt keretei között kifejlesztésre kerülő CMOS képalkotó szenzor képes egyidejűleg ellátni a hasonló eszközökkel szemben támasztott követelményeket (sebességmérés, képkészítés a járművek azonosításához) kis méret, alacsony bekerülési költség és fogyasztás mellet.

2015. júl. 1. – 2017. jún. 30.

A projekt vezetője és a kutatás-fejlesztés irányítója az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI) volt. Az Intézet a hazai irányításelmélet és járműirányítás kiemelkedő intézményeként vállalhatta el és látta el ezt a feladatot.