Intelligens közúti jármű útkörnyezetének és a járműhöz közeli forgalmi eseményeknek detektálása

Bevezetés

A ”kapcsolt”, az ”együttműködő” (vagy másként ”kooperatív”), az ”okos”, az ”intelligens”, valamint az ”autonóm” szavak a korszerű autók és egyéb közúti gépjárművek újabban egyre gyakrabban használt jelzői. E szavak igen gyakran fordulnak elő tudományos szakcikkekben, különféle korszerű autókat bemutató leírásokban, valamint reklámanyagokban. A fenti jelzők közül talán az első az, amelyik még nem került át a magyar köznapi autós zsargonba. Kapcsolt közúti gépjárművek a számítógépes hálózatra kapcsolódó, egymással, az ”intelligens úttal”, valamely információs központtal, vagy akár az autógyárral, szervizzel kommunikálni képes gépjárműveket nevezzük. Az angol szakirodalom a személygépkocsik e körére a ”connected car” kifejezést használja. 

A fenti nyelvi megfigyelés az autós szakembereket, jármű-, és közlekedési mérnököket nem lepheti meg, hiszen e jelzők valamelyikével ‒ vagy esetleg e jelzők közül többel is ‒ leírható közúti gépjármű-modellek nagyszabású nemzetközi kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység eredményeképpen, valamint nagy költségvetésű K+F projektek során jöttek létre az elmúlt időszakban. 

Számos autógyár azonban már messze túl van már az említett tulajdonságokkal jellemezhető gépjármű-modellek megtervezésén, prototípusainak előállításán. Sorra jelentek, ill. jelennek meg a fenti jelzőkkel jellemezhető autók az autószalonokban, s terjedtek, ill. terjednek el ‒ hála elsősorban a tehetősebb, ugyanakkor modern ízlésű autósoknak, valamint a szállításban érdekelt, s gazdasági értelemben is jól menő cégeknek ‒ a világ útjain.

Felvethető a kérdés, hogy vajon melyik a fenti jelzők közül a legfontosabb. Melyik jelzőhöz kapcsolódó rendszer-képességek azok, amelyek a legtöbbet ”dobnak” egy autón? Talán a gépjármű ”kapcsoltsága” volna a legfontosabb, amelynek révén a jármű egy dinamikus, járműves kommunikációs hálózatának részévé válik, és amellyel persze ‒ az időben többnyire csak lassan változó ‒ intelligens út-infrastruktúrával is kommunikálni tud? Vagy a járművek közötti együttműködés lehetősége (pl. az ún. ”ad hoc” menetoszlop automatikus kialakításának, majd az automatikus, ugyanakkor biztonságos, továbbá munka-erő-, költség- és környezetkímélő fenntartásának lehetősége) nyitja majd meg a magán, ill. a vállalati vevők pénztárcáját? 

De persze az is lehetséges, hogy a bárhol elérhető navigációs támogatás, vagy az online térinformatikai rendszeren elérhetővé tett és azzal megjelenített, esetenként közösségi adatokra támaszkodó, valósidejű forgalmi adatok azok, amelyek igazán fontosak. Nehéz eldönteni a helyezéseket. Az azonban nyilvánvaló, hogy együtt, egymást erősítve, egymást kiegészítve hasznosak igazán az említett tulajdonságok, ill. rendszer-képességek.

A kutatási projekt főbb témái 

A korszerű közúti gépjárművekhez kapcsolódó fentebb vázolt kutatási területről három konkrét téma-körrel kívánunk foglalkozni a projekt keretén belül.

• Az első vonatkozásában azt vizsgáljuk majd, hogy mire képes önmagában egy nem-kapcsolt, navigációs rendszer nélkül működő intelligens gépjármű, amely csak a saját gépjárműves érzékelőiből, valamint a környezetet figyelő érzékelőiből (pl. kamerából, LiDAR-ból) származó mérési adatokra, képekre, valamint pontfelhőkre támaszkodhat. Milyen, mennyire pontos, mennyire megbízható, mennyire hasznos információt tud ezen adatokból kinyerni az útkörnyezetről, az útkereszteződésekről és csomópontokról, ill. a különféle úthasználókról (pl. gyalogosokról, járművekről).
• A második vonatkozásában megvizsgálunk majd néhány jellemző közlekedési, ill. for­galmi hely­zetet, szituációt abból a szempontból, hogy milyen előnyt jelent és az adott helyzetben milyen módon hasz­nosít­ható a gépjármű számítógépes hálózatra kapcsolt volta; jellemzően milyen adatfor­­ga­lomra van szükség ezekben az esetekben.
• A harmadik vonatkozásában ‒ a fenti témakörökben elért eredményeinkre építve ‒ komplex közlekedési eseményeket, komplex forgalmi, helyzeteket kívánunk detektálni a Big Data terü­let változatos mód­sze­reivel, valamint a rendelkezésre álló publikus szoftver eszközökkel.