Tudományos projektek

2012. jan. 1. – 2014. dec. 31.

Mindennapi életünk során nyilvánvalónak és állandónak tekintünk olyan szolgáltatásokat, mint az elektromosság, GPS, 3/4G hálózat, WIFI, illetve általában a kommunikáció és média eszközeit. De mi történik, ha ezek a szolgáltatások ideiglenesen vagy tartósan kiesnek valamilyen nem várt hiba, vagy egy természeti katasztrófa miatt? Hogyan tudunk egy ilyen helyzetben kommunikálni egymással, adatokat megosztani, illetve együttműködni? A helyzet paradoxonja, hogy pont amikor nincs módunk a megszokott módon kommunikálni, akkor válik a kommunikáció létfontosságúvá.

2012. jan. 1. – 2015. jún. 30.

Műszaki, gazdasági és környezeti szempontok alapján egyaránt hatékony robotos lézerhegesztési rendszerek tervezésére és működtetésre irányul a projekt, melyet az európai autóipar igényei motiválnak. A szigorú követelményeknek megfelelő rendszerszintű szemlélet magába foglalja a hegesztési folyamaton kívül a készülékezés, anyagmozgatás és kiszolgálás, érzékelés, monitorozás és hiba-kompenzálás megoldását is. Laboratóriumunk a hegesztő cellák konfigurálásért, a robotok pályatervezésért és a cellák működésének szimulációjáért felelős.

2011. dec. 1. – 2014. nov. 30.

The lean usage of resources and improvement of energy efficiency have been receiving increasing attention in recent years, and even the less environmentally conscious will have to change their consumption practices due to rising energy prices as well as more and more strict regulations. In some cases, such adaptation may require in-depth expert knowledge and thorough planning, implementation and operation procedures, as is the case with the energy management of large public buildings.

2011. dec. 1. – 2013. nov. 30.

A videófelvevő eszközök számának gyors növekedésének köszönhetően a digitális multimédia számtalan helyen keletkezhet, és a legkülönbözőbb helyeken kerülhet be egy teljesen szétosztott multimédiás környezetbe. Nagy mennyiségű multimédiás adat keletkezik és hasznosul a legkülönbözőbb minőségben, célokkal és követelményekkel. A projekt célja formális és kombinatorikus optimalizálási módszerek alkalmazása multimédia kiszolgálásra szolgaló újszerű szétosztó réteg kifejlesztésében, figyelembe véve a fenti videó felhasználási mintát. Az elosztó réteg multimédia elemeket elemez, feldolgoz,

2011. nov. 1. – 2014. okt. 31.
2011. okt. 15. – 2014. okt. 31.

az agINFRA célja a mezőgazdaság tudományos közösségei számára bemutatni egy nyitott és közreműködő adatintenzív tudomány lehetőségét. Mindezt nyílt elérésű globális infrastruktúra kifejlesztésével éri el, összefogva az agrár-tárházakat szerte a világon. A projekt kapcsolatot épít olyan elsőrangú európai mezőgazdasági tudásbázisokkal, amelyek tárháza helyileg másutt, Latin Amerikában és Ázsiában található.

2011. okt. 1. – 2014. szep. 30.

A SCI-BUS projekt célja, hogy különböző tudományterületek számára készítsen alkalmazás-specifikus portálokat, melyek a rendelkezésre álló DCI-okhoz (Distributed Computing Infrastructure) biztosítanak hozzáférést a felhasználók számára észrevétlen módon. A projekt a SZTAKI PERL laboratórium által fejlesztett gUSE/WS-PGRADE portál technológiára épül, kiegészítve egy ASM (Application-Specific Module) modullal, mely az alap portál testreszabását könnyíti meg.

2011. szep. 1. – 2013. szep. 30.

A MunkaPad projekt célja a tudásmunkások, tudományos kutatók számára a mindennapi tevékenységüket szemantikus szinten támogató elektronikus infrastruktúrával (e-science platform) kapcsolatos kutatás, kísérletezés. A kutatók mindennaposan használt munkaeszköz készlete időben gyorsan változik (leginkább az informatika gyors fejlődése miatt), ezért a kutatók számára komoly ráfordítást jelent az új eszközök használatának megtanulása olyan szinten, hogy az produktív módon számukra használható legyen.

2011. feb. 10. – 2014. dec. 31.

Kiloprocesszoros tömbszámítógép architektúrák kidolgozása komplex számításigényes problémák megoldására.

2011. jan. 1. – 2013. dec. 31.

Napjainkban az internetet használó emberek többsége hatalmas kép- és
videó-gyűjteménnyel rendelkezik. Egy részük használ olyan
szolgáltatásokat, mint a Flickr (képek esetén) vagy a Youtube (videók
esetén), de ezek a szolgáltatások sem rendelkeznek még tartalom alapú
keresési funkciókkal. Ezért a nagy vizuális adathalmazokban a keresés
általában úgy működik, hogy videókhoz társított kézzel, vagy
hang-felismeréssel készített annotációs szövegekben mi is szövegesen
kereséseket hajtunk végre. A legfejlettebb rendszerek is csupán