Tudományos projektek

A kutatási projekt célja

Automatizált járművek irányítása során elengedhetetlen, hogy az irányítórendszer információkkal rendelkezzen a jármű és a környez

Bevezetés

A napjainkban egyre inkább kutatási fókuszba kerülő autonóm járművek fejlesztésének egyik sarokköve, hogy a jármű irányítórendszere képes legyen a környezet statikus és dinamikus objektumait is figyelembe véve megtervezni jármű pályáját. A környezetérzékelés alapját különböző elven működő szenzorok adják, mint például az ultrahang, radar, lidar, vagy a gépi látáson alapuló kamerás rendszerek.

Bevezetés

A ”kapcsolt”, az ”együttműködő” (vagy másként ”kooperatív”), az ”okos”, az ”intelligens”, valamint az ”autonóm” szavak a korszerű autók és egyéb közúti gépjárművek újabban egyre gyakrabban használt jelzői. E szavak igen gyakran fordulnak elő tudományos szakcikkekben, különféle korszerű autókat bemutató leírásokban, valamint reklámanyagokban.

Kutatólaboratóriumunkban több éve folyik közúti jármű orientáltságú kutatás, aminek eredményei kutatási pályázatokban, publikációkban, valamint ipari megbízásokban öltöttek testet. A megvalósult eredmények teljes körű demonstrációs lehetőségére intézeten belül általában nem volt mód, csak néhány részeredmény bemutatása volt lehetséges;  az ipari cégek legfeljebb egy-egy konkrét projekt feladat keretén belül biztosítottak időlegesen kísérleti platformot, ami jelentősen beszűkítette az eddigi mozgásterünket.

A VISION projekt a légi közlekedés biztonságának javítását célozza, okosabb technológiákat használva a légi jármű navigációs és irányítási rendszerének támogatására beépített 1) gépi látás alapú rendszerekkel, valamint 2) fejlett előrejelzési és rugalmassági módszerekkel.

A projekt vezetője és a kutatás-fejlesztés irányítója az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI) volt.  Az Intézet a hazai irányításelmélet és járműirányítás kiemelkedő intézményeként vállalhatta el és látta el ezt a feladatot. 

A projekt vezetője és a kutatás-fejlesztés irányítója az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI) volt. Az Intézet a hazai irányításelmélet és járműirányítás kiemelkedő intézményeként vállalhatta el és látta el ezt a feladatot.

Az európai repülőgépipar tíz jelentős képviselője az MTA SZTAKI vezetésével, egy konzorciumban kutatja azokat a közös kihívásokat, melyek a repülés gazdaságosabbá tételét hivatottak biztosítani. A FLEXOP konzorcium tagja a legnagyobb európai repülőgépgyártó Airbus-on kívül a Német Űrkutatási Központ, több nagy múltú európai egyetem (Bristol, München, Delft, Aachen), valamint a repülőipar fontosabb beszállító cégei (az osztrák FACC és a görög INASCO).

A "látni és elkerülni" (angolul: sense and avoid, angol rövidítéssel: S&A, a továbbiakban ezt használjuk) képesség létfontosságú a jövő pilóta nélküli légi eszközeiben (angolul: unmanned aerial vehicle, angol rövidítéssel: UAV, a továbbiakban ezt használjuk). Ez az elsődleges feltétele a polgári és hatósági UAV-k ember vezette gépekkel közös légtérbe integrálásának. Egy S&A szituációban a saját UAV-nk megfigyelőként működik és becsli az ütközés valószínűségét, ill.  lehetőségét. Ha szükséges, kitérő manővert kezdeményez.