Miért vitatható UEFA Bajnokok Ligája csoportkörének sorsolása?

Csató László, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa a legnagyobb presztízsű éves európai labdarúgó versenysorozat, az UEFA Bajnokok Ligája csoportkörének sorsolását vizsgálta. Kutatása alapján a 2015/16-os szezontól alkalmazott szabály rossz ösztönzőket teremt, előfordulhat, hogy egy, a hazai bajnokságában jobban teljesítő csapat hátrányosabb helyzetbe kerül. Az eredményeket összefoglaló tanulmány az Annals of Operations Research nevű folyóiratban jelent meg, „The UEFA Champions League seeding is not strategy-proof since the 2015/16 season” címmel.

A sportszabályokra vonatkozó egyik legfontosabb elméleti követelmény a csalásbiztosság vagy ösztönzéskompatibilitás: egyetlen versenyző se kerülhessen rosszabb pozícióba akkor, ha egyértelműen jobb teljesítményt nyújt. Bár az ilyen, esetleges manipulációra vezető szituáció előfordulási valószínűsége általában csekély, egy-egy botrány hosszú időre elriaszthatja, más sportágak felé fordíthatja a szurkolókat, és mindenképp igazságtalannak tekinthető. A gyakorlatban a legtöbb ösztönzővel természetesen nincs probléma, de a komplex szabálykönyvek mélyén néha akadnak problémák – ahogy arról már korábban írtunk az UEFA Bajnok Ligája kvalifikációja vagy a 2016-os U-17-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezője kapcsán.

A BL csoportkörének sorsolása

Az UEFA Bajnokok Ligája (BL) a labdarúgás egyik legnagyobb presztízsű versenysorozata. A 2003/04-es szezontól kezdve a 32 résztvevő klubot nyolc négycsapatos csoportba osztják, ahonnan az első kettő jut tovább az egyenes kieséses szakaszba. Ennek megfelelően a csoportkör sorsolása nem véletlenszerű, elkerülendő azt, hogy a legjobb csapatok egy csoportba kerülve már a csoportkörben kiessenek. Ehhez a klubokat az elmúlt öt évben nyújtott teljesítményüket számszerűsítő UEFA-együtthatóik alapján csökkenő sorba rendezik, majd nyolcasával az 1-4. kalapokba helyezik őket. Ezután minden csoport egy-egy csapatot kap mindegyik kalapból, tehát a nyolc elvileg legerősebb klub biztosan elkerüli egymást.

A 2015/16-os idényt megelőzően az egyetlen kivételt az jelentett, hogy a BL címvédő az UEFA-együtthatójától függetlenül automatikusan az 1. kalapba helyezték. A 2015 és 2018 közötti három szezonban azonban változtattak ezen a szabályon, az 1. kalapba az előző évi győztes mellett a hét legerősebb nemzeti bajnokság nyertese került. 2018-ban ismét módosítottak, az 1. kalapba sorolva a BL címvédőjét, a második számú európai kupasorozat, az UEFA Európa Liga (EL) előző évi nyertesét, valamint a hat legerősebb bajnokság győztesét. Ez már magában hordoz egyfajta igazságtalanságot. Például a 2018/19-es szezonban az orosz Lokomotiv Moszkva úgy került az 1. kalapba, hogy UEFA-együtthatója alapján csak a 4. kalapban lett volna a helye, így a vele azonos csoportba sorsolt 2. kalapos portugál Porto és 3. kalapos német Schalke 04 minden nehézség nélkül juthatott tovább az egyenes kieséses szakaszba. A bajnokok ehhez hasonló védelme tehát kifogásolható, de önmagában még nem teremt rossz ösztönzőket.

A probléma

Eddig nem tárgyaltuk az elméleti problémát okozó üresedés lehetőségét: mi történik, ha – mint az sokszor bekövetkezik – a BL vagy EL címvédő egyben a hat legerősebb bajnokság valamelyikét is megnyeri? Ekkor az 1. kalapban felszabaduló üres helyet a következő legerősebb bajnokság győztese kapja. Vegyük észre, ez érintheti a többi kalapot is, így konstruálható olyan példa, ahol egy klubnak nem mindegy, melyik csapat nyeri meg a hazai bajnokságát. Ehhez a 2015/16-os BL szezont meghatározó eredményeket módosítottuk, hogy az előző évi spanyol bajnok a Real Madrid legyen, tehát a BL címvédő Barcelona mellett az 1. kalapba kerüljön, míg a szintén spanyol Sevilla a 2. kalap legkisebb UEFA-együtthatójú csapata legyen. Ha a Sevilla egy ponttal többet szerzett volna a Real Madrid ellen, akkor a Barcelona lett volna a spanyol bajnok. Emiatt a Real Madrid kiszorul az 1. kalapból, helyét az eredetileg 3. kalapos holland PSV Eindhoven veszi át. Az egyensúly a Sevilla 2. kalapból 3. kalapba kerülésével áll helyre. Vagyis a Sevilla a saját bajnokságában elért jobb eredménye miatt rosszabb pozícióból indulna a BL csoportkörének sorsolásakor, hiszen egy 3. kalapos csapat várhatóan nehezebb ellenfelekkel találkozik, mint egy 2. kalapos, a továbbjutási valószínűség jelentős mértékben csökkenhet.

Egy lehetséges megoldás

Szerencsére a probléma viszonylag egyszerűen kezelhető a csoportkör sorsolásának alapvető reformja nélkül, ha az 1. kalapban előálló üresedéseket a BL (és EL) címvédő hazai bajnokságából töltik fel. Bizonyítható, hogy minden más megoldás ösztönzési problémákhoz vezet. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) illetékeseinek mihamarabb el kéne fogadnia ezt a szabályok igazságosságát növelő módosítást. Nem lenne haszontalan a közvetlen kommunikációs csatornák megnyitása az akadémiai szféra felé sem, mivel a döntéshozók nem először követtek el „hibát” az üresedések kezelésében.

A szakcikk itt olvasható.