Projektek

A projekt olyan csúcstechnológia területet céloz meg, ahol – szinte páratlan módon – integrálódik a magas szintű alapkutatás szükségessége az égető gyakorlati igények kielégítésével. A kiber-fizikai rendszerek olyan számítási struktúrák, melyek intenzív kapcsolatban állnak a környező fizikai világgal, a fizikai folyamatokkal, egyúttal kiszolgálják és hasznosítják az interneten elérhető adatelérési és adatfeldolgozási szolgáltatásokat.

A Nemzeti Laboratórium tevékenysége alapvetően közúti járművek, légi járművek és drónok, valamint robotok és kiber-fizikai gyártórendszerek különböző szintű autonóm funkcionalitásának és irányításának alap- és alkalmazott kutatásával foglalkozik. Fő alapkutatási tématerületek a modellezés, a modellredukció és modell identifikáció, az adaptív, robusztus, valamint az elosztott és hálózatba kapcsolt rendszerek irányítása.

A jelenleg is zajló pandémia során világossá vált, milyen nagy szükség van a megbízható adatokon és evidenciákon alapuló, mély, tudományos igényű elemzésekre. A Nemzeti Laboratórium víziója, hogy megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédekezés és az ökológiai rendszerek területén. A három terület szorosan összefonódik, és az innovatív surveillance rendszerek, big data módszerek, valamint matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos kutatási tevékenységet folytató szervezetek konzorciuma. A MILAB feladatai:

Bevezetés

A napjainkban egyre inkább kutatási fókuszba kerülő autonóm járművek fejlesztésének egyik sarokköve, hogy a jármű irányítórendszere képes legyen a környezet statikus és dinamikus objektumait is figyelembe véve megtervezni jármű pályáját. A környezetérzékelés alapját különböző elven működő szenzorok adják, mint például az ultrahang, radar, lidar, vagy a gépi látáson alapuló kamerás rendszerek.

Új hardverrel és mesterséges intelligenciával a bőrrák ellen

Az iToBoS az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja. Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt.

A SLICES-RI (Slices Research Infrastructure) ESFRI program az informatikai kutatások számára biztosítja a legkorszerűbb kutatási infrastruktúrát. A SLICES-SC (SLICES-SC Scientific Large-scale Infrastructure for Computing/Communication Experimental Studies - Starting Community) projekttel arra törekszünk, hogy támogassuk az európai kutató közösséget a SLICES-RI használatában és birtokba vételében.

A kollaboratív robot technológia (COBOT) lehetővé tette, hogy ember és robot egy közös munkatérben dolgozhasson együtt, azonban több szűk keresztmetszet is kialakul ezen technológia alkalmazása során. A biztonsági megállások összegzett ideje is ilyen, amikor a robotkarba épített érzékelő leállítja az előre tervezett mozgást, így késleltetést okoz. A PREHUROCO technológia képes csökkenteni ezen leállások kommulált idejét, így pénzt és időt tud megtakarítani a gyártócégek számára.