Médiamegjelenések

A Cobot, vagyis a 'Collaborative Robot' kifejezés az együttműködő robot rövidítése. Ezek olyan gépek, amelyek a szakembereknek segítenek a professzionális munkavégzésben; egyelőre csupán asszisztensként. Ma még a gépek evolúciójának kezdeténél tartunk, vagyis nem veszik át tőlünk a munkát, csak egyes feladatokat. Erről az elsőre talán szokatlan együttműködésről Dr. Paniti Imre, intézetünk Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa mesélt Burkert Rudolfnak, a Kossuth Rádió munkatársának.

Az MTA SZTAKI Big Data - Lendület Kutatócsoportjának kutatói (Kerepesi Csaba, Daróczy Bálint és Benczúr András) együttműködve az ELTE Genetikai Tanszék kutatóival (Sturm Ádám és Vellai Tibor) öregedést szabályozó emberi fehérjéket prediktáltak a legújabb gépi tanulási módszerek segítségével. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a rangos "Scientific Reports" online folyóiratban jelent meg.

A robotevolúció első lépése olyan robotok kifejlesztése, amelyek remekül együttműködnek az emberrel; ezek a cobotok. De vajon mi gátolja az elterjedésüket? Hogyan viszonyulnak az emberek robot munkatársaikhoz? Hogyan működnek? Milyen előnyeik vannak? Hogyan fejlesztik őket? Mennyi van belőlük? A Jazzy Rádió Millásreggeli c. műsorának február 26-i adásában Paniti Imre, Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumunk tudományos munkatársa villantja fel előttünk a jövőt.

Kik és hogyan alakították a számítástechnika „hőskorában” idehaza az informatikai kutatásokat? Miként próbálták a fejlett nyugati ipari országokat a létező szocializmus államaitól elválasztó technológiai szakadékot áthidalni a magyar szakemberek? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből.

A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának munkatársai eddig még nem alkalmazott eljárásokat fejlesztenek ki, prototípust állítanak össze, új megoldásokat szabadalmaztatnak. A JKK vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Bokor József professzor nyilatkozott az autopro.hu-nak.

A képi kommunikáció világában kialakult új olvasási stratégiák feltérképezését célzó Erasmus+ nemzetközi projekt indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, a Francia Tanszék koordinációjával.

Január végén lezárult az intézetünk közreműködésével meghirdetett Év Gyára 2017 verseny pályázati szakasza, a meghirdetett 9 kategóriára 53 pályázati anyag érkezett. A szűkített listát február végére állítja össze a verseny szakmai partnere, a Process Solutions, a díjátadó gála május 11-én lesz a Larusban Rendezvényközpontban.

Autonóm járműirányítási mérnök mesterszakot indít szeptemberben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közlekedésmérnöki és járműmérnöki kara. Az angol nyelvű képzés célja, hogy a járműipar legdinamikusabban fejlődő területéhez kapcsolódva, az önvezető járművek fejlesztésére képezzenek szakembereket.

A BME "I" épületében lévő központban két éven keresztül 12 különböző ipari innováció szemlélteti, hogy a termelő kis- és középvállalkozások (kkv) hogyan növelhetik hatékonyságukat a mai technológiákkal.

Az MTA SZTAKI eLearning Osztálya és a Filmdestination.hu filmturisztikai kreatív csapat együttes fejlesztéseként készült el az első magyar filmturisztikai alkalmazás a GUIDE@HAND Film Destination Budapest, amely az eddigi legteljesebb útmutató az egyik legnépszerűbb filmes városról, Budapestről. Az alkalmazás az M5TV "Tudomány minden napra" című műsorának december 7-i adásában debütált.

A mesterséges intelligencia és a mai világunkra kifejtett hatása volt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság éves konferenciájának a középpontjában. A következtetés: érdemes a mesterséges intelligenciára odafigyelni, de egyelőre eszköz szintjén marad az MI. A rendezvényen intézetünket tudományos munkatársaink, Csáji Balázs Csanád és Török Ágoston képviselte.

Az MTA SZTAKI eLearning Osztályának közreműködésével elkészült az első magyar filmturisztikai okostelefonos alkalmazás, amely az eddigi legteljesebb útmutató az egyik legnépszerűbb filmes városról, Budapestről.

Az M5 televízió Novum című tudományos magazinműsorának október 21-i, tematikus adása a Kutatók Éjszakája országos rendezvénysorozatáról szólt. Ennek keretén belül intézetünk színes programjai is bemutatásra kerültek, a műsorvezető Kocsis M. Brigitta.

A magyar kisvállalkozások közül sokan le vannak maradva az Ipar 4.0-s fejlesztésekben, de ez a lemaradás rövid időn belül behozható – állítja az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet igazgatója, Monostori László a Figyelő hasábjain.

El tudja képzelni, hogy a jövőben az orvos-beteg kapcsolatot kiterjesztett valóság alapú szemüveg segítse? Vagy éppen azt, hogy a sebészek még pontosabban, még precízebben tudnak felkészülni egy-egy műtétre, mert előtte milliméter pontosan lemodellezték, mi fog történni, miután felnyitották a beteget? Nem is annyira futurisztikus terv, mint amilyennek hangzik! Intézetünk Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának konzorciumi tagságával egyedülálló 3D-fejlesztés indul Pécsett.

Október 15-én ünnepeljük a magyar internetezés napját: 1991-ben ezen a napon kapcsolódott a netre a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe. Ekkor jött létre az első „hungarikum” internetcím, a sztaki.hu, a 192.84.225.1 „történelmi” IP-címen, ma pedig a korszerű optikai hálózatokkal lefedett területeken már elérhető az akár 1.000 Mb/s-os sebességű vezetékes internet is.

A hétfői idénynyitó NB I-es futsal mérkőzés előtt sajtótájékoztató keretében mutattuk be az intézetünk eLearning Osztálya és a Dunaferr-DUE-Renalpin FC közös munkával kifejlesztett okostelefonos alkalmazást. Az Android és IOS rendszerű eszközökre fejlesztett alkalmazás célja, hogy a csapathonlapon megjelenő információkat egy új platformon jeleníti meg, amely számtalan egyéb újdonsággal (térkép, navigációs lehetőség, figyelmeztetési funkció) igyekszik még kényelmesebbé tenni a Dunaferr DUE Renalpin FC futsal csapatáért érdeklődők életét.

A 2016. nov. 1. – 2020. okt. 31. között zajló „Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ” projekt erőforrás-hatékony, robusztus termeléstervezési és irányítási rendszerek fejlesztését, kooperatív és adaptív logisztikai hálózatok modelljeinek kialakítását, valamint számítási felhő alapú termelésinformatikai szolgáltatások bevezetését tűzte ki célul. A projekt keretében a győri Széchenyi István Egyetemen 2017. szeptember 29-én felavatták az I4.0 megoldásokat használó, demonstrációs mini gyártórendszert.

A következő öt évben legalább 15-20 komoly jelentőségű kutatás-fejlesztési projektet lehetne indítani. Ennek köszönhetően tovább erősödne a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek együttműködése, hosszabb távon pedig hangsúlyosabban jelenne meg az ipar támogatása az MTA kutatóhálózatában. Az mta.hu interjúja Bokor Józseffel, intézetünk tudományos igazgatójával, az MTA természettudományi alelnökével, aki továbbra is elsősorban kutatónak és egyetemi oktatónak tartja magát.

A 24.hu munkatársai benéztek egy németországi üzem gyártósorára és közben a hazai eredményekről - kiemelten intézetünk szerepéről is - írtak az Ipar 4.0 technológiai forradalma kapcsán.