Médiamegjelenések

Közlekedésbiztonságról, az önvezető autók fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi lehetőségekről, a terület technológiai és emberi oldaláról beszélt Gáspár Péter, Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumunk akadémikus kutató professzora a Kossuth Rádió Ütköző délben című műsorának március 21-i adásában.
Az MTV Tudós Társaság című műsorában bemutatásra került az a SZTAKI által fejlesztett üzemi rendszer, amelyben emberek és gépek képesek gesztusokkal kommunikálni egymással, így egyedi modellek gyárthatóak például az autóipar számára.
Valóban sötét jövőre, az ember eljelentéktelenedésére kell számítani a mesterséges intelligencia fejlődésének következményeként? Van esély rá, hogy a legokosabb szakembernél is okosabb gép szülessen? Mennyire veszélyes helyzetet teremthet ez a tendencia? Informatikai Kutatólaboratóriumunk vezetője, Benczúr András az M1 Summa című műsorában a digitalizáció gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélt.
Monostori László, intézetünk igazgatója, az MTA rendes tagja 2017. január 20-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.
A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?
Amerikában olyan applikációt fejlesztettek, mely segít megtippelni, hogy van-e valamilyen pszichés problémája a kamaszkorú felhasználónak. Ennek apropóján Kornai András, intézetünk tudományos tanácsadója viselkedés- és beszédelemzésről, mesterséges intelligenciáról beszélt a Lánchíd Rádió Kalauz című műsorában.
Az Ipar 4.0 nehezen körülírható, tárgyiasítható fogalom, ám a használt technológiákkal járó előnyöket annál inkább könnyebb megfogalmazni. Az autopro.hu megkérdezte a magyar járműipar szereplőit, milyen pozitívumokat sorakoztatnának a fogalom mögé.

Klímaváltozás, gráfok és hálózatok számítási problémái, új ősgerinces-lelőhely: a Szigma – a holnap világa december 20-i adása.

Szegedi Viktor (MTA SZBK) az agykutatás fejlődéséről és arról, hogy miben különleges az agykérgünk, Molnár Gábor (SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék) az emberi agyban található szuperplasztikus szinapszisokról és az ingerületátvitelről, Monostori László (MTA SZTAKI) pedig a termelésinformatikai és termelésirányítási kiválósági központ létrehozásáról beszélt az InfoRádió tudományos-ismeretterjesztő műsorában.
Benczúr András, az Informatikai Kutatólaboratórium vezetője mesterséges intelligenciáról és a digitális adatok titkosításának világáról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén.
Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenöten vehettek át elismerést Török Ádámtól, az MTA főtitkárától. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is például szolgálhatnak mások számára ” – méltatta az MTA Székházában összegyűlt kitüntetetteket Török Ádám. A Magyar Tudományos Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő munkájáért Főtitkári Elismerésben részesült Feuer Éva is, az M
Reális elvárás, hogy néhány év múlva Budapest utcáin is egyre több önvezető autó legyen?

A Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóján  a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége több kiemelkedő kutatót is díjazott, köztük Erdős Gábort és Schipp Ferencet.

Ízlésünket jól ismerő ajánlórendszerek, mindentudó okostelefonok, Google gépi fordítás, önvezető autók, a világ legjobb gojátékosait legyőző számítógépek – olyan technológiák, melyeket nemrég még a sci-fi világába soroltunk. A Magyar Tudomány Ünnepe keretei között megrendezésre kerülő előadásában Benczúr András a mesterséges intelligencia körül lebegő misztikus ködöt próbálja eloszlatni, megmutatva, hogy az int
Szeptember 4–6. között az Imeko nemzetközi tudományos szervezet Budapesten tartotta 59.
Megtartotta második plenáris ülését az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform 2016. október 11-én az MTA SZTAKI Kende utcai székházában. Erre az alkalomra elkészült a SZTAKI fejlesztésében a Platform honlapja is, amelyhez az INFO@HAND Ipar 4.0 nevű, offline elérhető okostelefonos alkalmazás is kapcsolódik.
1991. október 15-én hajnali 2 órakor „megszületett" Magyarország első .hu-ra végződő internetes címe, a sztaki.hu. Mára már több mint 700 000 .hu webcím van bejegyezve, és naponta átlagosan 350 új ilyen azonosítót vesznek nyilvántartásba. A haza internet elindulásáról és intézetünk meghatározó szerepéről számos médium beszámolt.
Az Ipar 4.0 vonzó lehetőségből egyre inkább lépéskényszerré válik.
Forradalmi változásoknak lehetünk tanúi a közlekedésben, az önmagukat irányító, hálózatba kapcsolt autók már kigördültek a sci-fik világából, az innovációs folyamatba pedig a magyar fejlesztők is igyekeznek bekapcsolódni. "... Bár az új típusú, hálózatba kapcsolt, önmagát irányító autók fejlesztésében a világ legnagyobb technológiai cégei és autógyártói járnak élen, akadnak magyar kezdeményezések is, amelyek révén bekapcsolódhatunk a fejlődésbe.
Életének 88. évében, 2016. szeptember 18-án családja körében elhunyt Prékopa András akadémikus. Személyében az operációkutatás és az alkalmazott matematika kiemelkedő képességű kutatóját és oktatóját, valamint kivételes tudományszervezői készségekkel rendelkező pályatársát veszítette el a magyar tudományos közösség . Prékopa András 1929. szeptember 11-én született Nyíregyházán. 1947-ben érettségizett a Kossuth Lajos Gimnáziumban, majd 1952-ben szerzett diplomát a Debreceni Egyetem matematika – fizika –ábrázoló geometria szakán.