Robotok és uniós pénzek (Baranyi Péter)

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (alias: MTA SZTAKI) kutatói hosszútávra terveznek. A Dr. Baranyi Péter kutatási csoportvezetővel folytatott beszélgetés mégis a gyerekkori Verne-olvasmányélményeket idézte fel.

2004-ben a legrangosabb magyar és norvég egyetemek alapították meg az ITM Norvég-Magyar Laboratóriumot, amelynek fő célja, hogy európai referencia kutató és innovációs központtá váljon. A kutatások fő területe az intelligens és flexibilis robotizáció. A Norvég Alaphoz benyújtott pályázatuk célja, hogy az ITM akadémiai kutatási, és kutatás-alapú innovációs céljaihoz kidolgozott stratégiájának első szerkezeti és kutatási lépéseit elindítsa.

Együtt könnyebb

Az ITM azért alakult, hogy összefogja azokat a közös kutatási területeket, mint például az intelligens, autonóm, szakértői irányítási rendszerek, vagy a robotirányítás, amelyek világszínvonalon működnek. Stratégiai céljuk az oktatás, ezen belül a magas szintű, egyetemi, doktori képzés összekapcsolása, és a kutatás, vagyis a közös kutatási tevékenységek összefogása.

Mire jó a robot?

Ma Magyarországon a cégek jelentős mértékben külföldről vásárolnak, és kevésbe gyártanak. Ez az oka annak, hogy jóval drágábban juthatunk például robotalkatrészekhez, tehát robotokhoz is. Ezért miközben Japánban, ahol rengeteg alkatrészt gyártanak, egy kutató könnyen építheti fel a maga robotját, addig itthon ez jelentős nehézségekbe és költségekbe kerül. Az új robottechnológiák két szempontból is hozzájárulnak a gazdaság fenntartható növekedéséhez. Olyan robotrendszerek készülnek, amelyek elég rugalmasak, könnyen felépíthetőek, ezért könnyen mozgathatóak, és átállíthatóak ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások számára is elérhetőek legyenek. Másrészt maga a robottechnológiák előállítása is új ipari termelést, így új munkahelyeket jelent.

Ezentúl nem mi leszünk veszélyben

Talán nem is olyan távoli jövő, amikor a veszélyes munkaköröket a robotok végzik majd. Az emberi agy mellé kapcsolódik majd a robotok fizikai ereje, így nő az esélyegyenlőség, jelentőségét veszíti például a férfi és nő fizikai ereje közötti különbség. Megjelenik a távmunka lehetősége is. Egy szép napon majd arra ébredünk, hogy úgy hegesztenek Norvégiában víz alatt, hogy egy Magyarországon lévő szobában ül egy ember, és irányítja a robotot. Az internet segítségével kognitív csatornák jönnek létre az emberi agy és a robot között, így kihasználva az emberi érzékszervek pótolhatatlan, különleges képességeit.

Sci-fi és társadalom

Jogtudósokkal találkozva már felmerült a kérdés: vajon, ha majd egy Budapestről, egy magyar ember által irányított norvég robot követ el hibát, kié lesz a felelősség? A műszaki tudomány évtizedekkel előzi meg korunkat, de fontos, hogy a társadalomtudósok is gondolkodjanak a jövőbeli új világ új problémáin.

Norvég pénzek a magyar-norvég projekthez

Az MTA SZTAKIban már épül a Cyber lab, azaz a virtuálisan egymáshoz kapcsolódó laboratóriumok hazai része. Az elkövetkező években felépülnek a virtuális laborok, majd összekapcsolódnak, és kiépül a kognitív rendszerek eszköztára. A programot áprilisban szándékoznak indítani, amelynek során a már meglévő eszközeiket kell majd integrálni. A 2,4 millio euros projekt 60 százalékát finanszírozzák majd a Norvég Alapból. A hazai igenlő választ már megkapták, és most fogják jóváhagyásra továbbítani Brüsszelbe és Norvégiába.

/Forrás: Origo, 2007. november 28./