A kreatív ipar és a digitális gazdaság kihívásai a győri Kautz-konferencián

A kreatív ipar és a digitális gazdaság köré összpontosult a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának nemzetközi tudományos konferenciája a Menedzsment Campus új épületében, Győrben. „Az ipar digitalizációs átalakulásának legnagyobb kihívása az emberhez köthető, ezért a kutatói, egyetemi szféra óriási jelentőséggel bír. A hazai ökoszisztéma szereplőinek ipar 4.0 érettsége jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában” – hangzott el a konferencián. Gallina Viola, a Fraunhofer Austria Research GmbH tudományos munkatársa és Nick Gábor, az EPIC InnoLabs Kft. szakértője, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa bemutatták, hogyan tudnak együttműködni a kutatóintézetek az iparral, és hogyan lehet sikeres digitalizációs projekteket megvalósítani.

(...) A tudományos konferencián tíz szekcióban (digitális turizmus; családi vállalkozások és dilemmák a digitális korban; új kihívások a menedzsmentben; sharing economy; a logisztika eszközei a digitális gazdaságban; egészség, fittség, életminőség, munkatermelékenység; marketing kihívások a globalizáció korában; ökológiai lábnyom kalkulációk és kalkulátorok; a technológiai változás távlatos társadalmi költség-haszon elemzése; digitális gazdaság; digital transformations: opportunities, risks and challenges) csaknem száz előadást hallgathattak meg a résztvevők. Olyan témák kerültek terítékre, mint például a Carsharing – az önvezető autók regionális hatásai, az ipar 4.0 megoldások gyakorlati megközelítése, vajon hány hektár lehet egy családi gazdaság ökológiai lábnyoma, illetve a digitális forradalom és a helyi gazdaság fejlesztésének lehetőségei.

A szekcióprogramot megelőző plenáris előadásokon Győr kreatív gazdasági stratégiájáról (Fekete Dávid), az ipar szolgálatában álló kutatóintézetekről (Gallina Viola és Nick Gábor) és a kreatív gazdaság hazai térszerkezetének kihívásairól (Kovács Zoltán) adtak áttekintést az előadók.

Nick Gábor szerint a digitalizációs átalakulásban az egyetemi szféra óriási jelentőséggel bír

Nick Gábor az MTA SZTAKI és a Fraunhofer Kutatóhálózat „közös gyermekéről”, az EPIC InnoLabs Kft. és Kiválósági Központról beszélt, amelynek portfóliójában ugyanúgy megtalálhatjuk az ipar 4.0 stratégiai tanácsadást, mint a mesterséges intelligenciát és az adatelemzést. Az innováció területén például 3D nyomtatásra, ember-robot kollaborációra, okosváros kezdeményezésekre koncentrálnak. A megszerzett tudást, amilyen széles körben csak lehet, terjesztik. Kiemelte, hogy bármennyire is digitalizálódik a világ, a központjában mindig a kreatív, gondolkodó ember marad.

A világ felgyorsulására kézzel fogható példát hozott Nick Gábor. Míg a hetvenes években a fociban a két passz közötti átlagos idő 5,8 másodperc volt, ez 2010-re 3,7 másodpercre csökkent. Ugyanígy az autóiparban néhány évtizeddel ezelőtt márkánként még alig néhány típus közül választhatott a vásárló, ma már viszont teljesen egyénre szabott a kiszolgálás, talán nem is fut le két azonos jármű a gyártósorról. Ahhoz, hogy a további gyorsulást ki tudjuk szolgálni, paradigmaváltásra van szükség. A piaci és technológiai trendek közül kiemelte az integráció, az együttműködés fontosságát. Már nem az a kérdés, hogy vannak-e kapcsolódási pontok a vállalati, egyetemi és (ön)kormányzati szféra között, sokkal inkább az, hogy mennyire tudnak együttműködni a regionális ökoszisztéma részeiként.

Nem megkerülhető Nick Gábor szerint, hogy a KKV-k hogyan tudják forintokra váltani az akadémiai szféra tudományos eredményeit, miközben egy felmérés szerint a hazai vállalkozások csaknem felében az elmúlt öt évben nem történt innováció. Folyamatfelmérésekben, koncepcióalakításban, konkrét modellek megvalósításában is együttműködhet a tudomány az iparral.

Nick Gábor rávilágított arra, hogy a társadalom jövőformáló szerepe domináns lesz, befolyásolni fogja az ipar digitális átalakulását, ezért Japánban már nem is ipar 4.0-ról, hanem Society 5.0-ról beszélnek. Az élővilágban fellelhető minták (raj intelligencia) gyártásban történő megjelenése várható. Gondoljunk csak a méhek, hangyák összehangolt szerveződésére. A gyógyászati-, additív-, nano-, bio-, robot-technológiák összefonódása fokozódik. Eközben az uniós digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatóban (DESI) hazánk a 23. helyen áll a 28 tagállam közül a tavalyi évhez hasonlóan.

Az előadó összefoglalásként hangsúlyozta, hogy ipar digitalizációs átalakulásának legnagyobb kihívása az emberhez köthető, ezért a kutatói, egyetemi szféra óriási jelentőséggel bír. A hazai ökoszisztéma szereplőinek ipar 4.0 érettsége jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában. A vállalat-egyetem-kormányzat-egyén, mint lokális tér szereplőinek felkészítése, rendelkezésre állása és innovációs együttműködése a versenyképesség, a kreatív ipar, digitális gazdaság kulcstényezője. (...)

A konferenciáról szóló tudósítás teljes terjedelemben a gyorplusz.hu-n, illetve a kisalfold.hu-n érhető el.