Milyen hatásuk van az európai labdarúgás kupasorozatainak sorsolásában használt korlátozó feltételeknek?

Az európai labdarúgás klubcsapatok számára szervezett népszerű kupasorozataiban (UEFA Bajnokok Ligája, UEFA Európa Liga, UEFA Európa Konferencia Liga) az egyenes kieséses szakasz kezdetén azonos nemzetiségű csapatok nem kerülhetnek szembe egymással. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa e korlátozó feltétel hatását elemezte. Számításai szerint a szabály bevezetése minden későbbi fordulóban nagyjából ugyanakkora mértékben növeli az egy országból származó csapatok összecsapásának valószínűségét, és csak csekély mértékben járult hozzá az angol és spanyol csapatok elmúlt években megfigyelt dominanciájához. Az eredményeket összegző tanulmány egy sportanalitikai folyóirat, a „Journal of Quantitative Analyis in Sports” hasábjain jelent meg, „The effects of draw restrictions on knockout tournaments” címmel.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kupasorozataiban egy-egy országból akár több csapat is szerepelhet, például a legrangosabb Bajnokok Ligájában jelenleg a négy vezető bajnokság (angol, német, olasz, spanyol) négy-négy képviselője indulhat. Mivel az azonos tagállamból származó klubok saját nemzeti bajnokságukban szintén játszanak egymás ellen, ezek a mérkőzések feltehetően kevesebb nézőt vonzanak és csökkentik a nemzetközi kupák jelentőségét. Ezért sem a csoportkörben, sem az egyenes kieséses szakasz kezdetén nem találkozhat egymással két ilyen csapat.

A Bajnokok Ligájában utoljára a nyolcaddöntőben használják ezt a korlátozást, hiszen a negyeddöntőben már jelentős mértékben befolyásolhatja a megengedett párosítások halmazát: a 2021/22-es idényben három angol és három spanyol csapat játszott a legjobb nyolc között, amikor az előírás 60%-kal csökkentette volna a lehetséges megoldások számát. Ezért kutatásunk az alacsonyabb presztízsű Európa Ligára fókuszált, ahol a 2009/10 és 2020/21 közötti 12 szezonban a legjobb 32 között alkalmazták ezt a korlátozást, a nyolcaddöntőben – a legjobb 16 között – azonban már nem.

A kutatási kérdések

Az Európa Ligát ebben az időszakban az angol és spanyol csapatok uralták: a 12 győztesből három angol és nyolc spanyol volt, a 24 döntőt játszó klubból pedig hét angol és kilenc spanyol. A nyolcaddöntőtől kezdve, ahol már nem használták a korlátozást, összesen 17 alkalommal fordult elő azonos országbeli együttesek párharca, ebből három esetben a döntőben.

E megfigyelések alapján két kérdést fogalmaztunk meg:

1. Mennyivel növelte a korlátozó feltétel annak valószínűségét, hogy a győztes a legerősebb nemzeti bajnokságokból kerül ki?

2. Hogyan változtatta meg a korlátozó feltétel az ugyanabból az országból származó csapatok párosításának esélyét a későbbi fordulókban, ahol már nem érvényesült az előírás?

Módszertan

Egy 32 csapatos egyenes kieséses bajnokságból indultunk ki, ahol három lehetséges szabályt elemeztünk: (A) nincs korlátozás; (B) azonos országbeli csapatok nem játszhatnak egymással az első fordulóban; (C) azonos országbeli csapatok nem játszhatnak egymással az első két fordulóban. Mivel a megfelelő matematikai modell csak egyszerű feltevések mellett oldható meg, az előírás hatását szimulációval vizsgáltuk az Európa Liga 2009/10 és 2020/21 közötti eredményeire alapozva.

Eredmények

A korlátozás hiányához (A mechanizmus) képest az UEFA által követett B szabály minden évben nagyjából 1 és 5% közötti mértékben növelte az azonos nemzeti hovatartozású csapatok egymás elleni mérkőzésének esélyét a nyolcaddöntőben és az azt követő körökben. A C módszer esetén a korlátozás nélküli esethez viszonyítva 6 és 12% közötti emelkedést tapasztalunk. A tiltott párosítások bevezetése csak marginálisan növelte a spanyol csapatok magas, közel 40%-os győzelmi valószínűségét. A harmadik országbeli (nem angol vagy spanyol) klubok mindig rosszul jártak a korlátozással, de ez a hatás sem jelentős.

Összességében a B szabály furcsa kompromisszum az A és C között, nehéz ennek optimalitása mellett érvelni. Talán nem véletlen, hogy 2021-től módosítottak az Európa Liga felépítésén: az egyenes kieséses szakasz a nyolcaddöntőktől indul, egy azt megelőző 16 csapatos rájátszással, és a korlátozó feltételt a rájátszásban és a legjobb 16 között is használják. Ezzel az UEFA lényegében a konklúzióként megfogalmazott ajánlásunkat valósította meg.

A cikk szabadon hozzáférhető változata itt olvasható.

Borítókép: Konstantin Evdokimov // Unsplash