Mienk az ország első háromdimenziós honlapja
A háromdimenziós megjelenítés önmagában nem újdonság: már a XIX. században is kísérleteztek vele, majd a technológia fejlődésével végül a nappalikba is bekerültek az élethű térhatású tartalmak. Ma már nem mondható luxuscikknek az emberi agyat „átverő” fejlesztés a műszaki áruk piacán sem: az alsó kategóriás készülékek is képesek térbeli képet megjeleníteni, és az olcsóbb digitális kamerák is rögzítenek már 3D-s fotókat. A gyártók egyre olcsóbb eszközökkel adnak a monitoroknak mélységérzetet, miközben háromdimenziós webtartalom még mindig csak igen szűk választékban érhető el. Legújabb szolgáltatásával és portáljának új, háromdimenziós nézetével erre hívja fel a szakma figyelmét a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.
A háromdimenziós webfejlesztés az utóbbi években kiemelt területévé vált a nemzetközi informatikai stratégiáknak: az ACM (Association for Computer Machinery) egy egész konferenciát tartott a témában , s bár néhány weblapon már megjelentek térhatású képek , a teljes tartalom háromdimenziós technológiára építésével egyelőre még adós maradt az IT-szakma. A korábban VRML-nek ( Virtual Reality Markup Language ) nevezett háromdimenziós leíró nyelvet X3D ( Extensible 3D Graphics ) néven elkezdte továbbfejleszteni a Web3D Konzorcium . Az X3D célja a 3D grafikai elemek szabványos és nyílt XML alapú leírása, mely segíti a 3D komponensek megosztását és megjelenítését. Ez a technológia egyelőre kezdeti stádiumban jár, használatához külön böngészőt vagy böngésző-bővítményt kell használni, de a szakértők szerint forradalmi változást hoz majd a vizualizációs- és játékiparban.
Azoknak a cégeknek, akik mindezt nem akarják kivárni, s külső kommunikációjukban nagy hangsúlyt fektetnek a szemléltetésre, lehetőségük van egyszerűbb megoldások alkalmazására. Amennyiben hagyományos monitorunk van, akkor a színszűrők használatán alapuló ún. anaglif (pl. vörös-cián) szemüvegen keresztül juthatunk hozzá a háromdimenziós térélményhez. A technológiával számos játékban, DVD és Blu-ray lemezen találkozhattunk, de a NASA is előszeretettel használja oktatási célokra. Magyarországon elsőként ebbe a kutatási irányba kapcsolódik az MTA SZTAKI is: fejlesztői olyan megoldást hoztak nyilvánosságra, amely a HTML, CSS és a Javascript eszközeivel meglévő honlapok háromdimenzióssá alakítását teszi lehetővé.
Az internetes technológiák élvonalának hazai meghonosítását mindig is feladatának érezte a kutatóintézet: húsz évvel ezelőtt a SZTAKI munkatársai állították fel az első külföldi internetes kapcsolatot és jegyezték be az első magyar domain nevet . Az Intézet közvetített először az országból élőben videokonferenciát a világhálón, majd 1997-ben elkészítette a 4-es metró tervezett Gellért téri állomásának VRML modelljét . Szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakáján szélesebb körben is bemutatásra kerül új, háromdimenziós elemekkel bővített honlapjuk. „ A szabványos böngészőben is működő „3D-for-all”- technológia nemcsak újonnan tervezett, de már meglévő weblapok esetén is gyors, költséghatékony és látványos innovációt jelent. A technológia már önmagukban is különleges élményt nyújt a hagyományos weblapokhoz képest, ráadásul eredményesen használható mindazokon a területeken, ahol a mélységérzetnek jelentősége van: bizonyos tantárgyak - biológia, kémia - oktatására, ipari ábrák bemutatására, esetleg mozgások egészségügyi- vagy sportcélú modellezésére. ” – nyilatkozta Pintér Dániel Gergő , az MTA SZTAKI sajtóreferense. Dr. Kopácsi Sándor , a Számítógéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratórium munkatársa, a projekt ötletgazdája szerint, az Intézet 3D weblapjának technikai háttere a hagyományos webprogramozás eszközeire támaszkodik: „ A webfejlesztés alapnyelvének tekinthető HTML kód bizonyos részeit megdupláztuk, hogy más képet tudjunk a bal és jobb szemnek szolgáltatni. A különböző képeket stíluslapok segítségével módosítottuk a háromdimenziós megjelenítési technikának megfelelően, majd a képernyő síkjához képest kiemelni vagy besüllyeszteni kívánt komponenseket egymáshoz képest vízszintes irányban kissé eltoltuk. Mivel a honlapon jelenleg anaglif technikát alkalmazunk, ezért a két szemnek szánt kép színcsatornáit is módosítottuk, hogy a háromdimenziós tartalom megtekintéséhez szükséges vörös-cián szemüveg megfelelően kiszűrje, hogy melyik kép melyik szemhez jusson el.”
Az Elosztott Rendszerek Osztályának munkatársai szerint a fejlesztés eredményei minimális befektetett munkával, automatizált eljárásokkal teszik lehetővé meglévő honlapok háromdimenziós technológiába integrálását. Dr. Micsik András arról tájékoztatott, hogy egy aktívan működő portálmotorba utólag is beépíthető a háromdimenziós nézet, amely sablon szinten ugyanazokat a tartalmi elemeket és struktúrákat jeleníti meg, mint a hagyományos nézet, csak azok mélységbeli elrendezését módosítja. „ Ez alól természetesen kivételt jelentenek a képek és videók, ezekből a választott nézetnek megfelelő változat töltődik be az oldalra. A képi elemeket tehát érdemes egyszerre két és háromdimenziós változatban is létrehozni, hogy egy háromdimenziós portál tartalmi feltöltése ennyi plusz munkát igényeljen csupán. ” Turbucz Sándor elmondása szerint a SZTAKI weboldal esetében először egy új CSS oldalsablon hozzáadásával készítették el a háromdimenziós változatot, de már dolgoznak az automatizált megoldáson. „ Egy web portált 3D ruhába lehet bújtatni egy Javascript alapú előtét-rendszer segítségével is. Ez a portálmotor által előállított kész oldal szerkezetét és elemeit utólag módosítja, hozzáadja a megfelelő mélységi eltolásokat és lecseréli a 2D képi elemeket 3D-sre. Az erre a célra szolgáló általános keretrendszer fejlesztése jó ütemben halad a SZTAKI-ban, melynek segítségével egy meglévő web portálra pár napos munkával ráhúzható a háromdimenziós nézet.” A fejlesztés jövőbeli irányai között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia honlapjának háromdimenzióssá alakítása, de bármely hagyományos honlap átalakítását szívesen elvállalja az intézet, amely az átalakítás folyamatának minél nagyobb mértékű automatizálásán dolgozik. A csapat további célkitűzése az anaglif mellett egyéb 3D technikák alkalmazása, melyekkel még több eszközön láthatóvá válik a harmadik dimenzió. „A side-by-side módszerrel például okostévéken is élvezhetőek lesznek a háromdimenziós webtartalmak, továbbá a legígéretesebb technológiájú, szemüveg nélkül nézhető 3D monitorokra is tervezzük átültetni a megoldásunkat.” – tette hozzá Turbucz Sándor. A munkában aktívan részt vettek a Gábor Dénes Főiskola hallgatói, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett is, akik a témában elért korábbi eredményeikkel, első magyar, a teljes tartalomra kiterjedő háromdimenziós weblapjaikkal (robotmodell3d.hu ill. 3dweb.hu ) Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést értek el.
Látványos illusztrációk
