A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság pótselejtezőjének szabályai felülvizsgálatra szorulnak
A koronavírus-járvány miatt 2021 nyarára halasztott 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság utolsó négy résztvevőjét a 2020 októberében és novemberében megrendezett pótselejtezőn határozzák meg. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa ennek - a vírusveszélytől független - szabályait vizsgálta. Megállapította, hogy a pótselejtezőn játszó csapatok kiválasztását előíró feltételek ellentmondásra vezethetnek, ráadásul egy korábban jobb teljesítményt nyújtó csapat nehezebb ágra kerülhet, mint egy gyengébben játszó, ami méltánytalannak tekinthető. Mindkét probléma kezelésére egyszerű és kézenfekvő módosítást javasol. Az eredményeket összefoglaló tanulmány az International Journal of Sport Policy and Politics folyóiratban jelent meg „Two issues of the UEFA Euro 2020 qualifying play-offs” címmel.
A 2020-as labdarúgó-EB kvalifikációja három szakaszból áll: a 2018/19-es UEFA Nemzetek Ligája, a 2020-as EB közvetlen kijutást biztosító selejtezője, valamint a másodlagos részvételi lehetőséget adó 2020-as EB pótselejtezője. A kontinens 12 városában rendezendő Európa-bajnokságon 24 csapat szerepelhet, a helyekért az UEFA 55 tagállama verseng.
A 2018/19-es UEFA Nemzetek Ligája az 55 válogatottat a 2017. októberi, a csapatok múltbeli teljesítményét számszerűsítő UEFA-együtthatók alapján négy ligára osztotta: a legjobb 12 alkotta az A ligát, a következő 12 a B ligát, majd a C ligába 15, míg a D ligába a maradék 16 csapat került. Mindegyik ligában négy csoportot szerveztek, három vagy négy csapattal, melyek oda-visszavágós körmérkőzést játszottak. Az eredmények alapján kialakult a csoportok, ebből a ligák rangsora, majd az összesített rangsor: az A liga 12 csapata az 1–12. helyet kapta a ligában elfoglalt helyezésük szerint, a B liga 12 csapata a 13–24. helyet, a C liga 15 csapata a 25–39. helyet, míg a D liga 16 csapata a 40–55. helyet. Mindegyik liga első négy helyét a csoportgyőztesek szerezték meg. Ez a rangsor szolgált a következő szakasz sorsolásának alapjául is.
A 2020-as EB selejtezője az 55 résztvevőt öt ötcsapatos és öt hatcsapatos csoportba osztotta, a csoportok első két helyezettje, összesen 20 csapat közvetlenül kijutott az Európa-bajnokságra.
A fennmaradó négy helyet a 2020-as EB pótselejtezőjén fogják kiosztani. Ezen 16 csapat vesz részt a 2018/19-es UEFA Nemzetek Ligája összesített rangsora alapján. Mind a négy ligához egy-egy négycsapatos ág tartozik, egy csoportgyőztes sem játszhat magasabb ligába sorolt csapattal. A 2020-as EB selejtezőjéről már kijutott csapatok helyét az adott liga, majd a Nemzetek Ligája összesített rangsora alapján töltik fel. Tehát minden liga legalább egy csoportgyőztese részt biztosan vehet az Európa-bajnokságon.
A szabályzat értelmében a D liga csoportgyőztesei a pótselejtezőn nem játszhatnak magasabb ligában szereplő csapatok ellen, ez a követelmény azonban nem feltétlenül teljesíthető: ha a D liga 12 nem csoportgyőztese és egy csoportgyőztese a selejtezőből közvetlenül kijut az EB-re, akkor a maradék három csoportgyőztes által alkotott ág negyedik csapata csak az 1–39. helyezettek közül, azaz az A–C ligákból kerülhet ki. Bár egy ilyen forgatókönyv bekövetkezésének valószínűsége minimális, a sportban is elvárható, hogy a szabályok ne tartalmazzanak logikai ellentmondást.
A másik, valószínűleg súlyosabb probléma a ligákon belüli monotonitással kapcsolatos. A csoportgyőztesek ugyan nem játszhatnak magasabb ligába sorolt csapattal, de ez bizonyos esetekben a velük azonos ligában szereplő, nem csoportgyőztes csapatok esetében is teljesülhet. Tegyük fel, hogy a tényleges eredmények apró módosításával az A ligából mind a 12 csapat közvetlenül a selejtezőből kijutott, melyekhez a B ligából további 7 csapat, a C ligából pedig Finnország (28.) csatlakozott. Ekkor a pótselejtező egyik ágát a négy D ligás (39–42.) csapat alkotja. A következő ágon a C liga három csoportgyőztesével (Skócia [25.], Norvégia [26.], Szerbia [27.]) egy negyedik C ligás csapat (Bulgária [29.], Izrael [30.], Magyarország [31.], és Románia [32.] közül véletlenszerűen választva) játszik.
A B liga ágára az öt B ligás csapat (példánkban Bosznia-Hercegovina [13.], Wales [19.], Törökország [22.], Írország [23.], Észak-Írország [24.]) közül négy kerül, ismét véletlenszerűen választva. Egy, a szabályok által megengedett sorsolás esetén a B ligás Észak-Írország játszik három C ligás nem csoportgyőztessel, míg a B ligában csoportgyőztes Bosznia-Hercegovinának három B ligás, tehát erősebb csapattal kell megmérkőznie az EB kvalifikációkért – miközben Bosznia-Hercegovina a 2018/19-es UEFA Nemzetek Ligája során egyértelműen jobbnak bizonyult Észak-Írországnál. Ez aligha tekinthető méltányos megoldásnak, célszerűbb lenne a jogosan irigykedő Bosznia-Hercegovina felcserélése az irigyelt Észak-Írországgal.
A tanulmány remélhetőleg újabb érveket szolgáltat arra, hogy – az esetleges botrányok elkerülése és az igazságosság biztosítása érdekében – a sportszabályok reformja során is hasznos lehet a tudományos kutatók közreműködése.
A teljes cikk ezen a linken olvasható.
A szabadon hozzáférhető kézirat itt található.
A tanulmány rövidebb magyar nyelvű változata a Szigma folyóirat 2020/2. számában jelent meg, „A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság pótselejtezőjének problémái” címmel.
