Hírek

A Hexa-X projekt nemzetközi csapatát szolgáltatók, rendszerintegrátorok és kutatóközpontok alkotják: a Nokia vezeti, az Ericsson, a Siemens, az Intel, az Atos, a B-Com, az Orange, a Wings, a Telefonica és Telecom Italia mellett 11 egyetem és kutatóintézet - köztük a SZTAKI - vesz részt benne.

Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter 2020. szeptember nyolcadikán, a Debreceni Egyetemen bejelentette, hogy elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája.

Az életünk egyre inkább digitális: évről évre több dolgot intézünk online, manapság egyszerű vásárolni és eladni is az interneten. Reklámokat és filmeket is online nézünk. Itt dolgozunk, barátkozunk, szeretteinkkel is itt tartjuk a kapcsolatot. Hamarosan a pénzünk is digitális lesz. Azonban a pénz digitalizálása számos kihívást rejt magában. A SZTAKI kutatói több problémát is találtak.

A SZTAKI kutatói - Béres Ferenc és Benczúr András -, valamint az ELTE doktorandusza, Seres István hálózattudományi eszközökkel is megvizsgálták a Bitcoin problémáinak – lassúság, nehezen skálázhatóság – megoldására szánt, jelenleg legnépszerűbb úgynevezett fizetési csatornáját a Lightning Networköt. A végeredmény: a megoldás nem eléggé anonim, és egyáltalán nem biztos, hogy működni fog.

Gratulálunk Kornai Andrásnak, az MTA doktorának, a SZTAKI-ban működő Nyelvtechnológiai kutatócsoport vezetőjének, akit a magyar matematikai nyelvészek közül elsőként választott tagjai közé az Európai Tudományos Akadémia.

Az Érintő (Elektronikus Matematikai Lapok) felkérésére Rónyai Lajossal, intézetünk 2019. évi Széchenyi díjas kutatóprofesszorával a vele évtizedek óta egy intézetben dolgozó munkatársa, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója, Gerencsér László készített interjút.

Kerepesi Csaba, az MTA SZTAKI Big Data Lendület Kutatócsoportjának tudományos munkatársa és szerzőtársai – Szabados Tamás (BME), Bakács Tibor (MTA Rényi) – új közleményükben bemutatják a MiStImm szimulációs szoftvert, amely alkalmas az adaptív immunválasz saját/nem-saját megkülönböztetésének elemzésére. Első alkalmazásként egy olyan elméleti immunológiai modellt igazoltak számítógépes szimulációk segítségével, amely segíthet hatékonyabbá tenni a rák immunterápiát. A publikáció a rangos "Theoretical Biology and Medical Modelling" című folyóiratban jelent meg.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott többek között Rónyai Lajosnak, a TTK egyetemi tanárának.

Kerepesi Csaba, az MTA-SZTAKI Big Data Lendület Kutatócsoportjának kutatója a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézet kutatóival együttműködve a legújabb gépi tanulási módszereket használta fehérje transzlokáció meghatározására. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a rangos "Nucleic Acids Research" című folyóiratban jelent meg "Translocatome: a novel resource for the analysis of protein translocation between cellular organelles" címmel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) genetika tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) kutatói gépi tanulásos algoritmus segítségével jellemezték az ember 20 ezer fehérjéjét, és meghatározták, hogy közülük melyek játszhatnak szerepet az öregedési folyamatokban.

Az MTA SZTAKI Big Data - Lendület Kutatócsoportjának kutatói (Kerepesi Csaba, Daróczy Bálint és Benczúr András) együttműködve az ELTE Genetikai Tanszék kutatóival (Sturm Ádám és Vellai Tibor) öregedést szabályozó emberi fehérjéket prediktáltak a legújabb gépi tanulási módszerek segítségével. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a rangos "Scientific Reports" online folyóiratban jelent meg.

A Duna TV Magyar Krónika című műsorának szeptember 2-i adásában Informatikai Kutatólaboratóriumunk vezetője, Benczúr András hackerekről, informatikai rendszerek biztonságáról beszélgetett a műsorvezetővel, Csőre Gáborral.

A Duna TV Magyar Krónika című műsorának május 27-i adásában Informatikai Kutatólaboratóriumunk vezetője, Benczúr András mesterséges intelligenciáról, gondolkodó gépek kutatásáról beszélgetett a műsorvezetővel, Csőre Gáborral.

Nem ismerjük, tehát félünk tőle – pedig az sem biztos, hogy egyhamar tényleg megvalósul a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia. De mi számít valóban mesterséges intelligenciának? Erről beszélt Benczúr András a Szigmában.

Valóban sötét jövőre, az ember eljelentéktelenedésére kell számítani a mesterséges intelligencia fejlődésének következményeként? Van esély rá, hogy a legokosabb szakembernél is okosabb gép szülessen? Mennyire veszélyes helyzetet teremthet ez a tendencia? Informatikai Kutatólaboratóriumunk vezetője, Benczúr András az M1 Summa című műsorában a digitalizáció gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélt.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

Amerikában olyan applikációt fejlesztettek, mely segít megtippelni, hogy van-e valamilyen pszichés problémája a kamaszkorú felhasználónak. Ennek apropóján Kornai András, intézetünk tudományos tanácsadója viselkedés- és beszédelemzésről, mesterséges intelligenciáról beszélt a Lánchíd Rádió Kalauz című műsorában.

Benczúr András, az Informatikai Kutatólaboratórium vezetője mesterséges intelligenciáról és a digitális adatok titkosításának világáról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén.