Miért igazságtalan a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezője?
Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjét vizsgálta szimulációk segítségével. Eredményei szerint a kvalifikáció szervezése igazságtalan, mert néhány nemzeti válogatott kijutási esélyét nagymértékben csökkenti, ha korábban jobb eredményeket értek el. A probléma oka a selejtező elhibázott szervezése, a másodlagos kijutási lehetőséget biztosító UEFA Nemzetek Ligája rossz beillesztése a kvalifikáció folyamatába.
2016. október 11., Vilnius, LFF stadion: Litvánia 2-0 arányban legyőzi Máltát a 2018-as labdarúgó-világbajnokság selejtezőjén. A hazai szurkolók önfeledten ünneplik csapatuk első győzelmét a sorozat harmadik mérkőzésén – még nem tudják, hogy egy gól nélküli döntetlennel hétszer nagyobb esélyük lenne részt venni a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon (EB). Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) az UEFA Nemzetek Ligája 2018-as elindításával ugyanis jelentősen módosította az EB-selejtezők formátumot, amivel bizonyos esetekben súlyosan „büntet” egy győztes csapatot.
A 2020-as labdarúgó-EB kvalifikációja három szakaszból áll: a 2018-19-es UEFA Nemzetek Ligája, a 2020-as EB közvetlen kijutást biztosító selejtezője, valamint a másodlagos részvételi lehetőséget adó 2020-as EB pótselejtezője. A kontinens 12 városában rendezendő EB-n 24 csapat szerepelhet, a helyekért az UEFA 55 tagállama verseng.
A 2018-19-es UEFA Nemzetek Ligája az 55 válogatottat a 2017. októberi, a csapatok múltbeli teljesítményét számszerűsítő UEFA-együtthatók alapján négy ligára osztotta: a legjobb 12 alkotta az A ligát, a következő 12 a B ligát, majd a C ligába 15, míg a D ligába a maradék 16 csapat került. Magyarország 25. helyezésével a C liga papíron legerősebb válogatottja lett, Litvánia – a fenti, 2016-ban Málta felett aratott győzelemnek köszönhetően – éppen becsúszott a C ligába a 39. helyen. Mindegyik ligában négy csoportot szerveztek, három vagy négy csapattal, melyek oda-visszavágós körmérkőzést játszottak. Az eredmények alapján kialakult a csoportok, ebből a ligák rangsora, majd az összesített rangsor: az A liga 12 csapata az 1-12. helyet kapta a ligában elfoglalt helyezésük szerint, a B liga 12 csapata a 13-24. helyet, a C liga 15 csapata a 25-39. helyet, míg a D liga 16 csapata a 40-55. helyet. Magyarország a C liga 2. csoportjának másodikjaként a 31. helyet szerezte meg. Ez a rangsor szolgált a következő szakasz sorsolásának alapjául is.
A 2020-as EB selejtezője az 55 résztvevőt öt ötcsapatos és öt hatcsapatos csoportba osztotta, a csoportok első két helyezettje, összesen 20 csapat közvetlenül kijut az Európa-bajnokságra. A fennmaradó négy helyet a 2020-as EB pótselejtezőjén fogják kiosztani. Ezen 16 csapat vesz részt a 2018-19-es UEFA Nemzetek Ligája összesített rangsora alapján. Mind a négy liga egy-egy négycsapatos ágat kap, egy csoportgyőztes nem játszhat egy magasabb ligában lévő csapattal, míg a 2020-as EB selejtezőjéről már kijutott csapatok helyét az adott liga rangsora alapján töltik fel. A rendkívül komplex szabály részleteit nem tárgyaljuk, a lényeg, hogy minden liga legalább egy csoportgyőztese részt vehet az Európa-bajnokságon. Azaz a D ligából Észak-Macedónia, Fehéroroszország, Grúzia és Koszovó közül legalább egy csapatért szurkolhatunk a 2020-as EB-n.
A problémát éppen ez a „kedvezmény” okozza. Egy, az európai rangsor 40. helye körül tanyázó, a C és D liga határán billegő csapat – például Litvánia – számára sokkal kedvezőbb a D ligába kerülni. Ugyanis a C ligában nála erősebb válogatottak ellen kellene helytállnia, így a pótselejtezős hely elérése szinte reménytelen. Bár a közvetlen, selejtezőből történő kijutás esélye valamivel magasabb, mint a D ligából indulva, viszont utóbbi esetben lényegesen gyengébb ellenfelekkel kell megküzdeni a Nemzetek Ligája csoportgyőzelemért, majd az egyetlen elérhető pótselejtezős helyért.
A hatás számszerűsítésére szimulációval határoztuk meg az Európa-bajnokságra történő kijutás valószínűségét, a csapatok erejét jól tükröző Élő-pontszámuk függvényében. A mellékelt ábra mutatja, hogy két, nagyjából azonos erejű csapat közül egy B ligában szereplőnek kisebb az esélye az EB-részvételre, mint egy A ligásnak, és ugyanez igaz a B és C liga viszonylatában is. Ugyanakkor a C és D liga határán már nem, itt sokkal kedvezőbb a papíron gyengébb D ligába tartozni. Például, ha Litvánia a C liga utolsó, 39. helyezettjeként indul 2018-19-es UEFA Nemzetek Ligájában (ahogy az a valóságban történt), akkor 1%-os valószínűséggel közvetlenül, 0,25%-os valószínűséggel pedig pótselejtezőn juthat ki az Európa-bajnokságra. Ezzel szemben a D liga első, 40. helyezettjeként 0,6% az esély a közvetlen, 8,3% a pótselejtezős kijutásra. Mégiscsak jobb lett volna kevésbé erőltetni a gólszerzést Málta ellen…
Eredményeink meggyőzően bizonyítják, hogy a sportszabályok megalkotásakor és – főleg – módosításakor nem csak a jogászok és közgazdászok, hanem a matematikusok és statisztikusok munkájára is szükség lehet.
Forrás:
Csató, L. (2019): The unfairness of the qualification for the UEFA European Championship 2020. arXiv: 1905.03325.
2019. október 25-én 13:40-től a Budapesti Corvinus Egyetem Játékelmélet Szemináriumán a szerző előadást tart a témában.
