Mire érdemes figyelni a sportszabályok megalkotásakor?

Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa a klubcsapatok részvételével megrendezett legrangosabb európai labdarúgósorozat, az UEFA-bajnokok ligája kvalifikációs szabályainak elméleti tulajdonságait vizsgálta. Megállapította, hogy a 2016 és 2019 között rendezett három szezonban bizonyos esetekben előnytelenebb helyzetbe kerülhetett volna egy hazai bajnokságban jobban szereplő csapat. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a sportgazdaságtan egyik vezető folyóiratában, a Journal of Sports Economics-ban jelent meg „UEFA Champions League entry has not satisfied strategyproofness in three seasons” címmel.

A sportban alkalmazott rangsorolási szabályokkal szembeni egyik legfontosabb elvárás az ösztönzés kompatibilitás, annak biztosítása, hogy egy játékos vagy csapat semmilyen körülmények esetén se szenvedjen hátrányt jobb teljesítménye miatt. Ezt a látszólag egyszerű követelményt nem mindig sikerül érvényesíteni a gyakorlatban.

Az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA által szervezett UEFA-bajnokok ligája az európai klubcsapatok legnagyobb presztízsű kupasorozata. A csapatok az UEFA-tagállamok nemzeti bajnokságainak megnyerésével, illetve második, harmadik, negyedik helyének elérésével vívják ki a részvételt. A 2004/05-ös idény az angol Liverpool FC győzelmével zárult, azonban a csapat ebben a szezonban az angol elsőosztályú bajnokságban csak az ötödik helyen zárt. Az UEFA a közvélemény nyomására egyedi döntéssel engedélyezte a Liverpool FC indulását a következő Bajnokok Ligája (BL) szezonban, majd a kvalifikációs szabályok módosításával garantálta a BL címvédő részvételét a sorozat csoportkörében. A 2015/16-os idényben újabb reformot vezettek be, a második számú európai kupasorozat, az UEFA Európa-liga (EL) címvédője is részt vehetett a BL csoportköréért folyó rájátszásban.

A módosítások nyomán felmerült az úgynevezett üresedés problémája: mi történik, ha egy csapat egyszerre kvalifikál valamelyik nemzetközi kupasorozat címvédőjeként és a hazai bajnoksága eredményei alapján? Ekkor a 2015/16-os, a 2016/17-es, és a 2017/18-as idényben a BL címvédő helyét az EL címvédő kapta meg, így ez a klubcsapat a csoportkörért folytatott kockázatos rájátszás helyett közvetlenül a csoportkörben indulhatott. Emiatt a 12 legerősebb nemzeti bajnokságban előfordulhatott volna, hogy az EL címvédő jobban jár, ha a bajnokságban vereséget szenved a BL címvédőtől, így garantálva annak közvetlen kvalifikációját a bajnokságból is, majd átvéve a felszabaduló helyet.

Bár egy ilyen manipuláció gyakorlati kivitelezhetősége némileg kérdéses, mindenképp elfogadhatatlan a jobb teljesítmény büntetése. Ráadásul az elméleti hiányosságoktól szenvedő szabály viszonylag könnyen javítható, a BL címvédő felszabaduló csoportkörös helyét saját bajnoksága következő helyezettjének kellett volna adni. Ennek a 2016/17-es idényben komoly gyakorlati hatása lett volna: a rossz konstrukció miatt az EL címvédő spanyol Sevilla helyett a Villarreal játszott a BL csoportkörös helyéért, melynek során vereséget szenvedett. A BL csoportkörös részvétel pedig legalább 12,7 millió eurós pénzügyi bevétellel járt volna a klub számára.

Miután az idei, 2018/19-es szezontól kezdve az EL címvédő is garantáltan a BL csoportkörében indulhat, az UEFA -bajnokok ligája kvalifikációs szabálya jelenleg ösztönzés kompatibilisnek tűnik. A bemutatott példa azonban remélhetőleg felhívja figyelmet a tudományos kutatás szempontjainak beépítésére a sportszabályok megalkotása során.

A teljes cikk ezen a linken olvasható, a kézirat pedig itt érhető el.

uefa