Fejlett Diagnosztika a Fenntartható Repülésirányítás és Szabályozásért: az európai ADDSAFE project
A 8 tagú európai konzorciumot ipari partnerekkel (Airbus, Deimos Space), kutatóintézetekkel (DLR, MTA SZTAKI) és egyetemekkel (Bordeaux, Delft, Hull, Leicester) 2009 Júliusában hozták létre az EU 7. keretprogram finanszírozásával, azzal a céllal, hogy a jövő fenntartható repülőgépei által támasztott kihívásokat kutassa: tisztább, csendesebb, okosabb és megfizethetőbb kell legyen minden légi jármű.
A Deimos Space által vezetett ADDSAFE nevű project átfogó célja, hogy hozzájáruljon a jövő repülőgépeinek kifejlesztéséhez a fejlett hibadetektálás és hibadiagnosztika repülésszabályozási rendszerben való felhasználása által. Pontosabban bizonyítható, hogy a repülésszabályozó rendszerhez kapcsolódó hibadetektálási rendszer fejlesztése által a repülőgép strukturális tervezése tovább optimalizálható (alacsonyabb tömeget eredményezve), mely közvetlenül hozzájárul a teljesítmény javításához és az ökológiai lábnyom csökkentéséhez (fogyasztás és zaj). Az ADDSAFE project által felvázolt hibadiagnosztikai kihívások szenzor és aktuátor meghibásodásokra fókuszálnak. A project keretében kutatott módszerek hitelességét egyrészt az Airbus által szolgáltatott, iparilag is reprezentatív repülőgép matematikai modell és ehhez kapcsolódó meghibásodások leírása adja, valamint szintén ezt támasztja alá az ipari szabványoknak megfelelő értékelés és validáció az Airbus és Deimos Space által. A project 2012 Októberében fejeződött be a tervezési módszerek hardveres demonstrációival Toulouse- ban, mely során a kiválasztott csapatok lehetőséget kaptak a detektáló algoritmusok implementációjára az Airbus repülőgépek fedélzeti számítógépein.
A project során az MTA SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutató Laboratóriuma Prof. Bokor József , Edelmayer András , Szabó Zoltán és Vanek Bálint részvételével két hibadetektálási módszer kutatását végezte el. Az egyik a repülőgép teljes matematikai leírását (modelljét) figyelembe vevő átfogó módszer, míg a másik az aktuátorok (beavatkozószervek) lokális fizikai leírásán alapul. A szigorú elbírálási folyamat után az MTA SZTAKI második módszere bizonyult az egyik legígéretesebbnek és lehetőséget kapott a valós repülésirányítási számítógépeken való implementációra. A kezdeti sikerek nyomán, a project lezárása után is folytatódik az együttműködés az Airbus és a SZTAKI között, mely során az Airbus saját forrásaiból finanszírozva további teszteket végeznek a kifejlesztett módszerek alkalmazásának lehetőségeiről a következő generációs repülőgépek számára.
