Kutatói szellemi tőke az üzleti életben

A magyarországi kutatási és oktatási intézményekben meglévő tudásbázis mozgósításával segítheti elő a gépjármű-közlekedés innovációját és az ágazati fejlesztéseket az a konzorciális megállapodás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia , a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , a gödöllői Szent István Egyetem , a hatvani  Robert Bosch Elektronika Kft . és a Robert Bosch Kft .  írt alá az Akadémia székházában. 

A hosszú távra szóló keretszerződés értelmében a konzorciális tagok együttműködése kiterjed az oktatásra, a humánerőforrás képzésére fejlesztésére, a munkavállalói utánpótlás biztosítására, az ipari és célzott kutatásokra, valamint a közös kísérleti (prekompetitív) fejlesztésekre és a technológiai innovációs eredmények közvetett, illetve közvetlen piaci hasznosítására egyaránt. Az intézmények arra törekszenek, hogy kapcsolataik elmélyítésével lehetővé váljon a célzott kutatások eredményeinek kölcsönös és hatékony ipari felhasználása.

A megállapodást – amelynek eredményeképpen létrehozzák a Robert Bosch Tudásközpontot – Pálinkás József , az MTA elnöke, Inzelt Péter , az MTA SZTAKI igazgatója, Péceli Gábor , a BME rektora, Solti László , a SZIE rektora, a Bosch részéről pedig Javier González Pareja , a magyarországi Bosch-csoport vezetője, Jan Peter Stadler , a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős elnöke, valamint Volker Schilling és Roger Seemeyer , a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. igazgatói hitelesítették aláírásukkal.

" A Bosch-csoport nemcsak a magyarországi kutatás-fejlesztésben tölt be meghatározó szerepet, a világban elfoglalt súlya is jelentős. Jól mutatja ezt az az adat, amely szerint munkanapokon világszerte átlagosan 16 szabadalmi igényt nyújt be " – méltatta a cég eredményeit Pálinkás József . Az Akadémia elnöke szerint a megállapodás azért is jelentős az MTA számára, mert még szorosabb együttműködést tesz lehetővé a kutatóintézetek, valamint az egyetemek között. Mint elmondta, az MTA SZTAKI -n kívül más akadémiai intézetekben is folynak olyan kutatási programok, amelyek joggal tartanak igényt az üzleti szféra képviselőinek figyelmére, az ipari fejlesztésekhez való hozzájárulás ugyanakkor a tudomány szereplői számára is nagy kihívást jelent.

A hazánkban 1899-ben megjelenő Bosch magyarországi csoportjának vezetője, Javier González Pareja hangsúlyozta, hogy a Bosch évek óta a műszaki tudásbázis egyesítésén, az oktatás, a különböző üzleti szektorok és tudományágak közötti együttműködés fejlesztésén dolgozik. " Kompetenciáink hálózatba kapcsolása különböző formákat ölthet, de a tudáskoncentráció mindenképp erőnk megsokszorozásával jár " – említette az összefogás egyik legfontosabb elemét, hozzátéve, hogy a mostanihoz hasonló konzorcium világviszonylatban is első a Bosch történetében.

Péceli Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora személyes élményeit és tapasztalatait felidézve tekintette át a hazai kutatás és a cég eddigi együttműködését. Felhívta rá a figyelmet: a vezető műszaki egyetemek világszerte arra törekednek, hogy minél szorosabb technológiai kooperációt lehetővé tévő együttműködést alakítsanak ki a vezető vállalatokkal, és úgy vélekedett, a mostani megállapodás a magyarországi kutatók és egy világcég minőségileg új kapcsolatát jelenti.

" Egy nemzetközileg elismert vállalattal való együttműködés nemcsak az ott gyakorlati tapasztalatot szerző hallgatóknak jó, hanem egyúttal az oktatókat is »nyomás alá helyezi«. A céggel közös programokon dolgozva ugyanis nekik is tartaniuk kell az üzleti szféra által diktált iramot " – mondta Solti László akadémikus, a gödöllői Szent István Egyetem rektora. Szerinte a világcégek és a tudományos, valamint felsőoktatási intézmények összehangolt munkája hozzájárulhat a legeredményesebb fiatalok itthon tartásához is, hiszen megtapasztalhatják, hogy Magyarországon ugyanolyan feltételek között dolgozhatnak, mint külföldön.