A SZTAKI szorgalmazza a honlapok akadálymentesítését

Egy honlap vagy számítógépes program használata nem csak egy mozgássérült, vak vagy siket embernek jelenthet gondot, hanem akár annak is, aki csak éppen ismerkedik a technológiával, aki nem rendelkezik a legmodernebb felszereléssel, esetleg mobiltelefonját használja böngészésre, vagy csak egyszerűen fáradt és nem tud megfelelően koncentrálni. Informatikai szempontból tehát jóval több felhasználó tekinthető „fogyatékosnak”, mint a szó eredeti értelmében. Éppen ezért a Word Wide Web Consortium  első kelet-közép-európai tagjaként a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében működő W3C Magyar Iroda  is kiemelt hangsúlyt fordít a honlapok akadálymentesítésére, és felhívja a hazai cégek figyelmét a saját weblapjaik akadálymentesítésének fontosságára.

Pataki Máté , a SZTAKI tudományos munkatársa szerint a társadalom igen szűk rétegén kívül mindenkinek az érdeke a már meglévő honlapok webergonómiai átszerkesztése. „Az akadálymentesítés az informatikában hasonló jelentéssel bír, mint az építészetben. Egy akadálymentes épületbe be lehet menni kerekesszékkel, a falon található feliratok Braille írással is oda vannak írva és egy alacsony ember is meg tudja nyomni a lift gombjait. Egy akadálymentes honlap úgyszintén úgy van kialakítva, hogy mindenki jól tudja használni, függetlenül attól, hogy milyen fogyatékossága, betegsége van, milyen eszközt használ a böngészésre, mennyire ért az informatikához, vagy, hogy milyen korú.”

Közszolgáltatók honlapjai esetén mindenki számára alapvető, hogy annak könnyen használhatónak, egyértelműnek kell lennie. Ezt számos jogszabály is kimondja az Európai Parlament állásfoglalása mellett az Esélyegyenlőségi törtvény, és a Rigai Nyilatkozat nemcsak kötelezi az állami szerveket az akadálymentesítésre, de meg is határozza, a  W3C  által létrehozott akadálymenteségi szabványoknak való megfelelés kritériumait is.  Sokan úgy gondolják, hogy cégek esetében ez már nem ennyire egyértelmű; pedig könnyen belátható, hogy a legtöbb vállalkozásnak az akadálymentesítés nemcsak erkölcsi kötelezettsége, hanem pénzben is kifejezhető üzleti érdeke. Számos fontos és széles társadalmi réteg van, amely nem elhanyagolható vásárlóerőt képvisel, ugyanakkor akadálymentes honlapra van szüksége, ilyen többek között a mobil eszközökön, táblagépeken internetezők, a digitálisan képzetlenebbek, idősebbek, a fogyatékosok. Ez az utóbbi két csoport ráadásul az előrejelzések szerint egyre több embert fog magába foglalni az elkövetkezendő évtizedekben.
Egy akadálymentes és ergonomikus honlapon a felhasználó sokkal könnyebben megtalálja a keresett információt, megoldást a problémájára, úgy érzi, hogy fontos a cégnek az ő kiszolgálása, és ez a céges identitás kialakításában is jelentős szerepet játszik. Terméktámogatást nyújtó, árusító, szolgáltató cégek esetében ez kimondottan kívánatos is, hiszen így nem a drága személyes vagy telefonos segítséget fogja igénybe venni az ügyfél, hanem a cég számára szinte ingyenes, webes felületet böngészve találja meg a megoldást a problémájára. Pintér Dániel Gergő , az MTA SZTAKI sajtóreferense szerint az akadálymentesség megéri. „Egy jól kezelhető oldal kialakításához csak az első pár lépés az átlátható oldalszerkezet, a menütérkép vagy a kereső. A W3C webes szabvány keretében megfogalmazott kritériumok nak  megfelelően ennél sokkal többet lehet tenni annak érdekében, hogy mindenki számára jól használható legyen egy honlap. Ezen felül kutatások bizonyítják, hogy az akadálymentes oldalaknak jobb a kereshetőségük, előrébb kerülnek a keresőkben, kevesebb a fenntartási költségük, és több emberhez is jutnak el.” A témában megszületett már az első magyar nyelvű könyv és egy akkreditált tananyag is, amit bármelyik magyar felsőoktatási intézmény ingyen kérvényezhet a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közhasznú Nonprofit Kft -től.