Nehezebb lett-e bekerülni az UEFA Bajnokok Ligájába?

Az UEFA Bajnokok Ligája az európai klubcsapatok legrangosabb éves labdarúgósorozata. Mivel a csoportkörben csak 32 csapat szerepel, a múltbeli teljesítményük alapján gyengébbnek ítélt nemzeti bajnokságok – köztük a magyar – győzteseinek selejtező mérkőzéseket kell játszania a csoportkör eléréséhez. Csató László, a Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Operációkutatás és Döntési Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa a Bajnokok Ligája selejtezőrendszerének 2018-as átalakítását vizsgálta. Számításai szerint a reformnak köszönhetően a magyar bajnok továbbjutási esélye nagyjából a felére csökkent. Az eredményeket összefoglaló tanulmány egy sportgazdasági folyóirat, a „Journal of Sport Economics” hasábjain jelent meg, „UEFA against the champions? An evaluation of the recent reform of the Champions League qualification” címmel.

Az UEFA Bajnokok Ligája elődje, a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) 1955-ben kezdődött. Az évente megrendezett sorozatban 1991-től bevezették a csoportmérkőzéseket, 1992-ben megkapta jelenlegi nevét, az 1997/98-as szezontól kezdve pedig a legerősebb bajnokságokból egynél több csapat is indulhatott. Ez természetesen azzal járt, hogy az 54 UEFA tagállam (Liechtensteinben nem rendeznek bajnokságot) mindegyik nemzeti bajnokságának győztese már nem szerepelhet közvetlenül a csoportkörben, ehhez selejtezőt kell játszania. Ennek eredményeként a magyar csapatok számára igazán kivételes eseménnyé vált a Bajnok Ligája részvétel: ez mindössze három alkalommal sikerült, kétszer a Ferencvárosnak (1995/96, 2020/21), és egyszer a Debrecennek (2009/10).

A Bajnokok Ligája selejtezője

Az egyes országokat a csapataik európai kupákban mutatott elmúlt ötéves teljesítményei alapján sorba rendezik; ettől a rangsortól függ, hogy az adott ország hány csapatot és azokat melyik fordulóban indíthatja. A 2009/10-es szezontól a selejtezőben elválasztották egymástól a bajnokok és nem bajnokok ágát, azaz a gyengébb bajnokságok győztesei már nem kerülhetnek szembe a legmagasabbra értékelt országok – jellemzően jóval erősebb – harmadik, negyedik helyezettjeivel.

A Bajnokok Ligája szabályait 2012 óta hároméves ciklusokban (2012–15, 2015–18, 2018–21, 2021–24) rögzítik, a bajnokságok rangsorát azonban minden évben frissítik, például a 2020/21-es idényben Törökország volt a 10., míg Hollandia a 11., a 2021/22-es szezonban azonban e két ország helyet cserélt.

2009 óta a selejtezőrendszer egyetlen reformja 2018-ban történt: a bajnokok ágán elérhető helyek száma ötről négyre csökkent, bevezettek egy előselejtezőt a négy legalacsonyabbra értékelt bajnokság számára, és változtattak azon, hogy egyes országok győztesei melyik selejtezőkörben csatlakoznak. Így a magyar bajnoknak a korábbi három helyett immár négy párharcban kell továbbjutnia a csoportkör eléréséhez.

Az eredmények

Elemzésünk a 2018-as reform hatásainak feltárására irányult. A 44 érintett országok bajnokainak kvalifikációs esélyeit szimulációval becsültük meg. Miközben a bajnokok ágán elérhető helyek száma csupán 20%-kal csökkent, a selejtező struktúrájának megváltoztatása miatt több nemzeti bajnokság győztese számára kevesebb, mint felére esett a csoportkörben történő részvétel valószínűsége. A magyar bajnoknak a 2017/18-as szezonig 7,5%-os, utána viszont már csak 3,7%-os esélye volt a Bajnokok Ligája részvételre. A változtatásokból legfeljebb Csehország profitált, az összes többi vizsgált ország rosszul járt, nyolc tagállam várható értékben több mint egymillió eurós bevételtől esett el.

A reform következményei erősen függenek attól, hogy az egyes országok bajnokainak melyik selejtezőkörben kell bekapcsolódniuk a folyamatba, ez azonban meglehetősen mesterségesnek, nehezen indokolhatónak tűnik. Jelenleg a 13. bajnokság győztese egy, a következő, 14. bajnokságé azonban két selejtezőkört játszik, holott a bajnokságok színvonala között aligha van ilyen éles különbség. A hasonló éles törések kisimítására, az esélyek kiegyenlítésére célszerű lenne egy, az NBA draft-lottóhoz hasonló véletlen mechanizmus alkalmazása, ahol a kiemelt, egyetlen selejtezőfordulót megkövetelő pozíciót mondjuk 70%-os valószínűséggel a 13. ország, 30%-os valószínűséggel pedig a 14. ország bajnoka kapja.

Összességében a 2018-as reform hatására az UEFA Bajnokok Ligája a korábbinál is erősebben az elit ligák csapatainak „játszóterévé” vált, a gyengébb nemzeti bajnokságok győzteseinek még kevesebb esélyük van egyáltalán szembekerülni a legjobb csapatokkal. Úgy véljük, az érintett országokban talán több figyelmet érdemelt volna e súlyosan negatív hatások elemzése. A mienkhez hasonló tanulmányok remélhetőleg hasznos támpontokkal szolgálhatnak a döntéshozók számára a tervezett változtatások értékelésére.

A cikk szabadon hozzáférhető változata itt olvasható.