Az INFPHD146 kódszámú
Természet-motiválta számítástudományi paradigmák című speciálelőadás

2009 tavaszi félév

A kurzus célja néhány újabban bevezetett számítási paradigma alapvető tulajdonságinak és a hozzájuk kapcsolódó elméleti eredményeknek az áttekintése. A vizsgált számítási modellek közös tulajdonsága, hogy felépítésük és működésük alapelvei a minket körülvevő természetben megfigyelt rendszerek felépítését és m?ködését követik, a természetes rendszerekben zajló folyamatokat "számításként" értelmezik, esetleg modellezik, vagy legalább működésük alapelveit ezektől kölcsönzik. Ezek az eszközök minket többnyire nem a természetes folyamatok adekvát modelljeként, hanem "új", "nem hagyományos", "nem konvencionális" működési elven alapuló elméleti, matematikai konstrukciókként érdekelnek.

A speciálkollégium a DNS kiszámítás (DNA computing) alapelveinek áttekintésével és a ’90-es évekből származó "klasszikus" eredményeinek, valamint ezek alkalmazhatósági korlátainak áttekintésével kezdődik, ezután az elméleti modellekre áttérve részletesebben foglalkozunk az ún. sodrási rendszerekkel (splicing systems). Ezek után egy rövid bevezető következik a membrán rendszerek (membrane systems, P systems) témakörbe, majd az alapfogalmak áttekintése után bővebben foglalkozunk a membrán automaták (P automata) területével. Végül megvizsgálunk néhány, a csillós egysejtűek (ciliates) DNS rekombinációját leíró modellt illetve a DNS rekombináció feltételezett "rekombinációs műveleteit" használó számítási eszközt.

A tárgyról szóló rövid ismertető (PDF-ben).


Maintained by György Vaszil.