"Az Európai Kutatási Térség: Új perspektívák" címmel vitaindító, ún. Zöld Könyvet bocsátott ki az Európai Bizottság április 4-én.

A kutatásért felelős biztos, Potocnik mondata: "Tegyük a tudást az EU ötödik szabadságává!" mottója is lehetne a könyvnek.
 

A vitairatot bemutató sajtótájékoztatón Janez Potocnik, az EU Tudományos és kutatási biztosa hangsúlyozta, hogy a dokumentum javaslatai nyomán széleskörű vitát indítanak az Európai Kutatási Térség (EKT) jövőbeni koncepciójáról és irányításáról. A javaslatoknak és a vitának nem az a célja, hogy új koncepciót dolgozzanak ki, vagy hogy egyetlen, központosított európai kutatási politikát alakítsanak ki, ill., hogy a lisszaboni célokat módosítsák.

A javaslatok inkább arra irányulnak, hogyan lehetne az EU ötödik "szabadságává" tenni a tudományt.
 

"Az európai kutatás jelenlegi széttöredezettsége elfogadhatatlan és Európa további fejlődését akadályozza"- mondta végül a Biztos.

Az EKT koncepciója három egymással kölcsönösen összefüggő célt fogalmaz meg:

·              olyan K+F belső piacot kell létrehozni, ahol biztosított a kutatók, technológiák és a tudás szabad, akadálymentes áramlása;

·              a nemzeti és regionális kutatási tevékenységeket hatékonyan össze kell hangolni;

·              végül: európai szintű kutatási kezdeményezések megvalósítására és finanszírozására van szükség.

A fenti három cél elérése érdekében a vitairat hat javaslatot tesz:

1./ A érintett kutatók szabad mozgásáról intézmények, tudományágak, gazdasági szektorok és országok közt.

A javaslat lényege nem más, mint a kutatói munkaerő-piac teljes szabadságának megteremtése megfelelően vonzó és egységes munkafeltételek biztosításával és az országok közötti mobilitás minden pénzügyi és adminisztratív akadályának leépítésével.

2./ Világszínvonalú kutatási infrastruktúra

Közös európai tőkéből jelentős kutatási infrastruktúrát kell kiépíteni és ezt hasznosítani.

Ennek integrált, hálózatos használatát biztosítani kell az európai és azon kívüli kutatócsoportok részére az új generációs elektronikus kommunikációs infrastruktúra segítségével.

3./ Kiváló kutatási intézmények

Európa egyre inkább lemarad versenytársaitól a GDP-arányos K+F ráfordítások, ezen belül is főleg a vállalati K+F ráfordítások területén. A folyamat megfordításának kulcsfeltétele a kutatási intézmények megerősítése.

Ezért olyan körülmények biztosítása szükséges, hogy az üzleti világgal rutinszerűen együtt tudjanak működni. Ennek egyik feltétele a kiváló kutatóintézetek specializálódott, általában interdiszciplináris intézményközti klasztereinek és hálózatainak működtetése. Ezek kialakításához szükség van megfelelő mennyiségű humán és pénzügyi erőforrások bevonására és ezáltal az európai tudás vezető szerepének biztosítására.

4./ Hatékony tudás-megosztás

Ennek tartalmaznia kell:

·        Nyitott és egyszerű hozzáférés biztosítását mindenki számára a nyilvános tudás-alapokhoz;

·        Egyszerű és összehangolt szellemi tulajdonjogi rendszert (költség-hatékony szabadalmi rendszer, kutatás és ipar közötti tudás-megosztás és együttműködés);

·        Innovatív kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül a nyilvánosság könnyen hozzáférhet minden tudományos eredményhez, és jobban bekapcsolódhat az aktuális tudományos témák megvitatásába

5./ Jól összehangolt kutatási programok és prioritások

Az EKT létrehozását célzó 2000. évi három fő cél egyike a kutatási tevékenységek hatékony összehangolása volt. Az azóta eltelt időben némi előrelépés kétségtelenül megfigyelhető (ERA-Net, a "Tudás Régiói" program elindulása a 7. Keretprogramban…), de csak a kitűzött céltoktól és lehetőségektől messze elmaradó mértékben.

Ezért különleges figyelmet kell fordítani a regionális ill. európai szintű közös programalkotásra, megvalósítására és értékelésre, főleg olyan szintű kutatási beruházások esetében, amelyek meghaladják az egyes országok lehetőségeit.

Mindez magával vonzaná, hogy a nemzeti és regionális K+F támogatási politikák hasonló elveken nyugodjanak és lehetővé tenne egy egységes, átlátható, könnyen érthető koherens támogatási rendszert. Ez a támogatási rendszer különféle közösségi (nemzeti, regionális ill. európai) és magán forrásokat mozgósítana.

A Bizottság javasolja továbbá, hogy egyes nemzetközi kutatási szervezetekben az Európai Unió is tagként vegyen részt .

6./ Az EKT legyen nyitottabb az EU-n kívüli együttműködések terén

"A tudomány nem ismer határokat" és a tudományos problémák egyre inkább globális méretekben jelentkeznek. Ezért az EKT-nek egyre nyitottabbá kell válni a nemzetközi együttműködések felé. Az ITER (Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor) és pl. a környezetvédelmi kutatásokban betöltött európai vezető szerep, olyan sikertörténetek amelyek azt mutatják, hogy Európában megvan az elhatározás és az ehhez szükséges mindenfajta kapacitás hogy ilyen, globális összefogást igénylő kutatási projektek, tématerületek irányítását vállalja.

Mindamellett a nemzetközi kutatási kapcsolatok fejlesztéséhez javasolt:

·        Az EU-val szomszédos országok nagyobb mértékű bevonása az EKT tevékenységébe.

Ezzel nem csak a 7. Keretprogramban, hanem az EKT kutatási programokat és infrastruktúrákat koordináló tevékenységében, a tudás-megosztás alapelveit erősítő folyamatában és a kutatói munkaerő akadályoktól mentes áramlásában is részt vehetnének.

·        A fejlődő országok vonatkozásában az együttműködés célja a K+F kapacitások megerősítése és a fenntartható fejlődés támogatása.

·        A fejlett országok esetében a kölcsönösen előnyös, a globális kihívásokra fókuszáló programokat kell elsősorban megerősíteni. A már meglévő K+F megállapodások kritikus felülvizsgálatára is szükség van, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok területére.

A fenti hat javaslatról a Bizottság 2007. május 1-jén nyilvános vitát indít, aminek augusztusi lezárultát követően, 2008. elejére készül el a végleges akcióterv, amely várhatóan a szlovén EU elnökség egyik fő prioritását adja majd.

A Zöld Könyvet és EKT eddigi tevékenységét részletesen bemutató Bizottsági dokumentumot az alábbi internet oldalakon találják: