Október első hetében Budapestre figyel a grid-világ: október 1. és 5. között Budapesten tartja hatodik nemzetközi konferenciáját az "Enabling Grids for E-sciencE" (EGEE) európai tudományos gigaprojekt. A konferencia kapcsán Kacsuk Péter professzort, az MTA SZTAKI munkatársát a gridekről kérdeztük.

- 1995-ben négy szuperszámítógépet kapcsoltak össze Amerikában, így megnövelve önállóan is jelentős teljesítményüket, s létrehozva az első gridet. Az ötlet kézenfekvőnek tűnik. Miért kellett ilyen sokáig várni a megvalósulására?
- Ma a tudományos kérdések megoldása jórészt az informatikai rendszerek feladata. Viszont egy probléma megoldásával újabbak születnek, melyekre csak újabb számítástechnikai fejlesztések adhatnak választ. A grid létrejötte annak köszönhető, hogy 1995-ben adódott több olyan probléma, amelyre csak így tudtak válaszolni. A nagy számítási kapacitást igénylő tudományterületek közül gondoljunk csak a genom feltérképezésére, vagy a meterológiára! Az időjárási előrejelzések egyre pontosabbak, s ez kétségkívül összefügg a gridek terjedésével. Jelenleg is fut egy közös projektünk az Országos Meteorológiai Szolgálattal.

- Magyarországon hány grid működik?
- Három fontos gridet említenék. A Magyar Klaszter Gridben az egyetemek oktatásban használt gépei munkaidő után, esténként és hétvégén egy újraindítást követően összekapcsolódnak, és így dolgoznak a számításokon. A közel 200 gépből álló HunGrid a világ legnagyobb, akadémiai szolgáltatásokat végző gridjének, az egész Európában nagyjából 30 000 PC-t összefogó EGEE-nek a magyarországi, 24 órás munkát lehetővé tevő adaptációja.
A harmadik jelentős hazai grid az általunk fejlesztett SZTAKI Desktop Grid. A desktop gridekhez bárki csatlakozhat az otthoni számítógépével. Ezek a PC-k erőforrásaiknak elenyésző részét, alig öt százalékát használják fel, míg a desktop gridekhez való kapcsolódással a fennmaradó 95 százalék tudományos célok érdekében kezd működni. A világűrből érkező rádiójeleket vizsgáló amerikai gridhez például négymillió felhasználó csatlakozott rövid időn belül, megmutatva azt is, hogy a sok kis kapacitást összeadva a világ legjelentősebb szuperszámítógépét is meg lehet verni. Ezek az ún. önkéntes gridek világszerte nagy tudományos kérdések megoldásán dolgoznak. Csak néhány ilyen téma: az AIDS és a rák elleni küzdelem, vagy Einstein egyenleteinek a megoldása. A SZTAKI Desktop Gridhez közel 30 000 PC csatlakozott, a grid honlapján pedig folyamatosan követhető, hogy éppen hányan kapcsolódnak a rendszerhez. Az összteljesítmény közelíti az 1 TeraFlopot, amivel egyáltalán nem állunk rosszul a magyar szuperszámítógépek sorában.

- A SZTAKI önkéntes gridje a fogalom hazai megismertetésében is fontos szerepet játszott.
- Igen, azért is fejlesztettük ki, hogy bemutassuk itthon, mire jó a grid. A honlapról letölthető a program lokális, egyetemeken, kutatóintézeteken, cégeken belül használható verziója. Így egyetlen PC beruházásával juthat jelentékeny számítási kapacitáshoz egy cég.

- Az eltérő módon, de hasonló célok érdekében működő SZTAKI Desktop Grid és az EGEE-grid között létesíthető-e közvetlen kapcsolat?
- Jövő év januárjában elindul egy FP7-es pályázatunk, amely a két grid összekapcsolása révén lehetővé teszi, hogy a gridek egymásnak is küldjenek feladatokat aszerint, hogy melyikben van szabad kapacitás. Nagy fantáziát látunk a kapcsolat kiépítésében. Az EGEE-ben futnak időnként ún. Grand Challenge alkalmazások, amikor egy konkrét számítási feladat elvégzésére összeáll több ezer gép. Gondoljunk bele, milyen eredményeket lehetne elérni, ha a grand challenge-en dolgozó 5-6 000 géphez egycsapásra több tízezer PC tudna kapcsolódni! A dolog társadalmi hozadékáról nem beszélve, hiszen míg az EGEE az akadémiai világ gridje, addig a dekstop grid a társadalom legkülönbözőbb rétegeit szólítja meg.

- Arra utal, hogy az emberek szívesen segítenek, ha tudják, hogy értelmes és közérdekű projektet támogatnak, ráadásul úgy, hogy az pénzbe sem kerül?
- Pontosan így van, ezzel kapcsolatban két példát mondanék. Almera holland kisváros, amelynek a lakói felajánlották saját PC-ik kapacitását egy közös, városi desktop grid létrehozására, hogy így támogassák a település érdekeit szolgáló orvosi, városépítészeti és egyéb feladatokat. A spanyol Extramadura tartomány esete is érdekes. Itt a tartományi kormány kötelezte a középiskolákat, hogy az intézményi számítógépeket kapcsolják össze egy gridben. Az így képződő számítási kapacitást a tudományos közösség számára ajánlották fel.

- A társadalomtudósoknak eszerint ugyanúgy lenne dolga a gridek környékén, mint az informatikusoknak?
- Igen, a szociológusok a grid közösségszervező erejével foglalkozhatnának, de a dolog jogi következményei is izgalmasak. Az utóbbira egy példa: jelenleg az egy gépen futó jogtiszta szoftvert egy-két ember használja. De váratlan jogi helyzet áll elő, amikor több ezer ember férhet hozzá ehhez a szoftverhez.

- Ha bárki kapcsolódhat a gridhez, alapvető kérdés a biztonság. Hogyan küszöbölik ki a támadásokat?
- A grid az összes fontos biztonságtechnikai megoldást felhasználja. A tudományos világ igényeit ezek a garanciák ugyan kielégítik, ám a cégek vonatkozásában már nem egyértelmű a válasz. Nem tudok vállalatok között működő gridekről, csak belső hálózatokról: a cégek érthető okokból ódzkodnak attól, hogy legféltettebb adataikat feltegyék a netre.

- Térjünk vissza az EGEE-hez. Milyen kutatásokra használják a jelenlegi kapacitást?
- A CERN számára kezdettől fogva világos volt, hogy a náluk zajló számításokat csak így tudják elvégezni, ezért érdekük, hogy minél több intézmény csatlakozzon az EGEE-hez. A gépeiket felajánló fizikusok tevőlegesen járulnak hozzá a projekt sikeréhez. És bár éppen emiatt a gridben többségében fizikusokat találunk, az EGEE bármilyen tudományágat ki tud szolgálni. A gridben találunk biológusokat, orvosokat, kémikusokat, csillagászokat, sőt régészeket is.

- Mi a helyzet a magyar tudósokkal?
- Kevésbé biztatóak a tapasztalatok, miközben mi <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags" /><st1:City w:st="on"><st1:place w:st="on">minden</st1:place></st1:City> támogatást megadunk. Rendszeresen szervezünk nyaranta egyhetes, változó időpontban pedig egynapos grid-, illetve EGEE-oktatást, ahol ismertetjük a rendszert, majd az EGEE alkalmazási lehetőségeiről beszélünk. A sors iróniája, hogy miközben technológiailag a magyar grid-fejlesztők kezdettől fogva az európai élvonalban vannak, az alkalmazásban a sor végén kullogunk. Sok oka lehet ennek, az egyik talán a magyar kutatók leterheltsége. A pénz- és haszonorientált világban a hazai tudósok nem lépnek be egy új területre, ha nem kapnak hozzá azonnali támogatást. Az október eleji budapesti konferenciát megelőző  két napon egyébként nemzetközi oktatócsapat mutatja be a rendszert.

- Miről lesz még szó a konferencián?
- A fejlesztők az összes technológiai újításról beszámolnak, de szó esik a szervezet működéséről, az alkalmazások tapasztalatairól vagy az iparral való kapcsolatépítésről. A demo-szekcióban pedig a SZTAKI is beszámol az EGEE RESPECT-családjába tartozó, az EGEE által is elismert P-Grade portálunkról, melynek a fejlesztésén török, horvát és angol kollégákkal dolgozunk. A konferenciára egyébként közel 600 résztvevőt várunk az egész világról. A korábbi genfi találkozóra is körülbelül ennyien jöttek el, ami egyrészt mutatja, hogy milyen aktív ez a közösség, másrészt bizonyítja, hogy Budapestre ugyanolyan szívesen jönnek a kollégák, mint bármelyik nagyvárosba.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p>
Forrás: www.mta.hu </o:p>