A European Science Awards idei kitüntetettjei között találunk boldogságkutatót, tudományos újságírót és klímakutató csoportot is. A díjakat március 12-én adták át Brüsszelben, három kategóriában: a Descartes Kutatói Díjak mellett a Marie Curie Díjakat és a Tudománykommunikációs Díjakat is most vehették át a rangos zsűrik által arra érdemesnek ítélt személyek és kollektívák.

Janez Potocnik tudományért és kutatásért felelős európai biztos szerint "a díjak tükrözik az Európában fellelhető legjobb tudást. Azokat az értékeket ismerik el, amelyek a tudósok, kutatók, feltalálók és tudománykommunikációs szakemberek számára oly fontosak: a kiválóságot, a nyitottságot és a kreativitást". A március 12-én Potocnik által átadott európai tudományos díjak összértéke megközelíti a 2 millió eurót.

Az Európai Bizottság ezekkel a rangos elismeréssel kívánja ráirányítani a figyelmet nemcsak a tudósok, de a tudománnyal foglalkozó szakemberek munkájára is. Ennek az eszmének a jegyében az EU a Marie Curie Díjak és a Descartes Kutatói Díj mellett önálló tudománykommunikációs elismeréseket is átnyújtott a nemzetközi zsűrik által javasolt személyeknek vagy testületeknek.

A Descartes Kutatói Díjakat 2000-ben adták át először a több nemzetet felölelő együttműködésen alapuló kutatásokért. A 2007-es év három díjazott kutatócsoportja összesen 1 360 000 eurón osztozhat.

• A nemzetközi VIRLIS-projektben valódi interdiszciplináris munka zajlik, melynek célja a főleg ételek útján terjedő listeriosis fertőzés leküzdése.
• Az Edinburgh-i Egyetemen működtetett SynNanoMotors-program keretében molekuláris méretű motorokat és más nanogépeket állítanak elő. A kutatási program igen ígéretes, eredménye a zsűri szerint a következő gazdasági forradalom egyik hajtóerője lehet.
• Az EPICA kutatói nagyban hozzájárultak a Föld éghajlatában az elmúlt 800 000 évben lezajlott változások megismeréséhez. Az Antarktisz jegén végzett vizsgálódások útmutatásul szolgálhatnak arra nézve, hogy milyen kimenetele lehet a jelenleg zajló klímaváltozásnak.

A 2004-ben létrehozott Tudománykommunikációs Díj (Science Communication Prize) célja a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése. A díjjal azok munkáját ismerik el, akik a tudományos folyamat lényegét magas színvonalon képesek közvetíteni az érdeklődő laikusok felé is. A három idei díjazott fejenként 60 000 eurót kapott az elismeréssel, a két finalista pedig 5-5 000 eurót. (Ebben az elismerésben részesült a díj alapításának évében Csermely Péter, az MTA doktora is a Kutató diákok mozgalmának létrehozásáért, tavaly pedig a finalisták között szerepelt a Mindentudás Egyeteme.)

• Jean-Pierre Luminet professzor lett 'Az Év Kommunikátora', aki elsőrangú tudós, művész és népszerű szerző is egyben. Műveiben saját szakterületeinek, az asztronómiának és a kozmológiának az eredményeit közérthetően képes bemutatni a legszélesebb közönség számára is.
• 'Az Év Írója' címmel Delphine Grinberg írónőt ismerték el, aki egész életművét annak szentelte, hogy a tudomány csodáit a legifjabbak is megérthessék.
• 'Az Év Audiovizuális Dokumentumfilmje' díjat a brit BBC Horizons című tévésorozata kapta, amely a Világegyetem keletkezésének bonyolult kérdéskörét dolgozta fel a tudományosság és a szórakoztatás kritériumainak is megfelelve.
• A tudománykommunikációs kategória egyik finalistája Nuno Crato, aki tévé- és rádióműsorok rendszeres szereplőjeként, valamint neves ismeretterjesztő magazinok visszatérő szerzőjeként a matematika népszerűsítése mellett tette le a voksát.
• A másik finalista díját egy három dimenziós multimédiás film kapta: az Intérieur Corps (A testen belül) elnevezésű program a párizsi Cité des Sciences et de l’Industrie-ben aratott osztatlan sikert felnőttek és gyerekek körében egyaránt.

A 2003-ban létrehozott Marie Curie Díjakkal azon kiemelkedő kutatók munkáját ismerte el a zsűri kiemelkedő, akik legalább 12 hónapon keresztül részt vettek az EU Marie Curie-ről elnevezett kutatói csereprogramjában. Az öt díjazott fejenként 50 000 eurót kapott.

• Luisa Corrado professzor asszony és kutatócsoportja Cambridge-ben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a gazdasági növekedés vajon harmonikusabbá teszi-e életünket, magyarán: igaz-e, hogy a pénz boldogít?
• Az EURECONAW-projekt új közgazdasági modellt állított fel a kérdés megválaszolására.
• Batu Erman az isztambuli Sabanci Egyetemen genetikai megközelítéssel kutatja az immunrendszert megtámadó rákos sejtek elleni lehetséges gyógymódokat.
• Szintén több tudományágat érint Andrea Ferrari kutatási programja, melynek keretében a nanocsövektől az új elektronikus eszközök fejlesztéséig kíván eljutni.
• Robert Nichol professzor a táguló világegyetem egyik legtöbb vitát kiváltó jelenségével, a sötét energiával foglalkozik most díjazott kutatásaiban.
• Valerie O’Donnell a szervezetben dolgozó kis molekulák és a szervezet immunválasza közötti kapcsolatokat kutatja.