A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata több mint egy évtizede hagyományosan közreadja éves beszámolóját, amelyben összefoglalja a kutatóintézetek tudományos kutatási eredményeit, valamint bepillantást enged tevékenységének jellemző, értékelő adataiba, mutatóiba. Ebben az évben ismét három kötetben jelentetjük meg a matematikai és természettudományok, az élettudományok és a társadalomtudományok eredményeit.

Az elmúlt években megindult az intézethálózat profiljának korszerűsödése, és e tendencia várhatóan folyamatos marad. A hálózat megőrizte az alapozó kutatásokban hagyományosan birtokolt erős pozícióját, ugyanakkor tevékenységének jelentős részévé vált a graduális és posztgraduális oktatásban való részvétel, s ma már a nemzeti innovációs rendszernek is figyelmen kívül nem hagyható, fontos elemévé lett. Elvitathatatlan az a tény, hogy a hazai K+F kutatás jelentős részét az MTA kutatóhálózata adja. Az intézetekben művelt kutatások interdiszciplinaritása szélesedett, megteremtve ezzel a lehetőségét a hálózat intézetei közötti együttműködések intenzitásának növeléséhez. Kutatási eredményeik hasznosítására több intézetben kis, innovatív spin-off cégek jöttek létre, telephelyeiken számos magáncég számára biztosítják a kutatás-fejlesztéshez szükséges szellemi kapacitást és kutatási infrastruktúrát.

A változó társadalmi és gazdasági környezet bizonyos tekintetben nagyobb lehetőségeket, ugyanakkor nem egy területen szűkülő kereteket és szigorúbb feltételeket hozott. Az akadémiai intézetek - számos jel szerint - lépést tudtak tartani a megváltozott körülményekkel. Az intézetek számos kutatója, kutatócsoportja megőrizte elismertségét tudományterületének nemzetközi porondján, mint ezt publikációik száma, idézettségük és a nemzetközi tudományos bizottságokban, folyóiratok szerkesztőbizottságában betöltött számos tisztségük igazolja. A hálózat eredményeinek nemzetközi elismerését mutatja, hogy az elmúlt években hét intézete kiválósági címet - Center of Excellence - nyert el európai pályázatokon.

A 2006. évben az akadémiai kutatóintézetek a nehezedő feltételek ellenére megőrizték magas színvonalú teljesítő képességüket és az előző évhez közel  hasonló eredményeket értek el - mindezt a költségvetés támogatásának kiegyensúlyozatlansága, az ország ingadozó kutatás-fejlesztési politikája, hosszú távú kutatás-fejlesztési stratégiájának hiánya, a pályázati finanszírozás igen nehézkes, bürokratikus jellege ellenére is.

Kutatóintézeteink létszáma 2006-ban szinte változatlan maradt az előző évihez képest, ezen belül viszont a kutatói létszám mind a természettudományi, mind a társadalomtudományi területen - csekély mértékben - növekedett.

Az összes tudományos publikáció száma az előző évi növekedéstől eltérően 6393-ról 6153-ra csökkent, mintegy 3,8%-kal. A csökkenés ugyan kis mértékű, de mindhárom tudományterületen észrevehető volt a változás, ami a 2005-ös enyhe létszámcsökkenés hatása mellett a támogatások csökkenésének is tulajdonítható. Az élettudományok területén az összes tudományos publikáció száma közel 9%-kal csökkent, a matematika és természettudományoknál kisebb volt a csökkenés, kb. 4%, a társadalomtudományi területen 2,1%. Az összes tudományos publikáció 41%-a nemzetközi együttműködés keretében készült, ez néhány százalékos emelkedést mutat. A referált nemzetközi folyóiratokban megjelent cikkek száma összességében 2,8%-kal csökkent, évek óta az összes publikáció több mint fele (55%-a) tartozik a minőségi publikációkhoz. A társadalomtudományi intézetek tudományos publikációinak 27,7%-a idegen nyelven jelent meg a korábbi évek arányának megfelelően.

Az egy kutatóra eső összes publikáció száma 2,57 (élettudományoknál 1,38; matematika és természettudományoknál 1,84, társadalomtudományoknál 4,5), az SCI referált cikkek száma 0,94 (élettudományoknál 0,74; matematika és természettudományoknál 1,03), az egy kutatóra eső idegen nyelvű publikáció a társadalomtudományoknál 1,3, tehát gyakorlatilag azonos az előző évi értékekkel. Természettudományi terülten változatlan volt az összesített impakt-faktor száma, és ez vonatkozik a hivatkozások számára is.

A tudományos eredmények bemutatásának általánosan elfogadott módja a konferenciákon való előadás. Nemzetközi rendezvényeken 2006-ban 2526 előadásban és 1356 poszteren számoltak be kutatóink tudományos eredményeikről. A nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma 2,1%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, és növekedett a poszterek száma is kb. 57%-kal, bizonyítva kutatásaink nemzetközi jelentőségét. Nemzetközi elismerésünket bizonyítja, hogy a kutatók mintegy 27%-a tagja valamilyen nemzetközi tudományos bizottságnak, és 17%-a nemzetközi folyóirat szerkesztői bizottságnak is.

Az elmúlt évben 139-cel növekedett a minősített kutatók száma (természettudomány: 32 MTA doktora, 107 PhD; társadalomtudomány: 8 MTA doktora, 19 PhD). A kutatók közül 908-an vettek részt valamilyen formában a felsőfokú képzésben, szinte ugyanannyian, mint 2005-ben.

2006-ban változás történt mind a hazai, mind pedig a külföldi pályázatokból elnyerhető támogatások összegében. Jóllehet a nemzetközi pályázati sikeresség a természet- és a társadalomtudományok területén egyaránt jelentősen növekedett, a hazai pályázati források beszűkülése markánsan megmutatkozott. Megváltoztak a hazai források belső arányai: az OTKA-témák száma kis mértékben csökkent, ugyanakkor átlagosan 13%-kal növekedett a támogatás nagysága. Az NKTH-pályázatok esetében azonban mind a témák száma, mind a támogatás mértéke jelentős csökkenést mutat. Hasonló helyzetről számolhatunk be az NFT - pályázatok esetében is. A külföldi pályázati források között jelentősek voltak az EU FP-6 -os pályázatok, és megindult az FP-7-es pályázatok szerveződése is, ezek azonban legkorábban 2007-ben, zömük pedig a jövő évben képezhet számottevő forrást intézeteink számára. Növekedést mutat az előző évekhez képest az intézetek egyéb bevételeinek alakulása.

A beszámoló kötetei - meggyőződésem szerint - hitelesen tükrözik az intézetekben az elmúlt esztendőben végzett munkát, jól mutatják kutatóink tenni akarását, az elért eredmények elméleti és gyakorlati hasznát. A 2006. év - <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags" /><st1:City w:st="on"><st1:place w:st="on">minden</st1:place></st1:City> problémájával együtt is - sikeresen zárult. Az elkövetkezendő időszak sem ígérkezik könnyűnek. Bízom abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és ezen belül az intézményhálózat meg fogja találni helyét és sikeres lesz a tudományos kutatás reformok által kijelölt, újjáalakuló keretei között.

Meskó Attila