A SZTAKI díjnyertes technológiájával a környezetvédelemért

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete kedden délelőtt kutatói léket vágott a Balatonon, hogy a vízminőséget és a tó jégpáncél alatti működését tanulmányozzák, amely tovább finomítja egy közel tíz éve kezdődött, a téli Balaton életét felfedező kutatás eredményeit. A tihanyi mintavételhez az MTA-SZTAKI által kifejlesztett digitális holografikus mikroszkópját (DHM) használták a kutatók, amely automatikusan megkeresi a vízben található mikroszkopikus élőlényeket, így az eddigieknél sokkal gyorsabban megakadályozható, hogy a lakosság mikroorganizmusokkal veszélyesen szennyezett vizet igyon, vagy abban fürödjön. "A hagyományos fénymikroszkópos vizsgálati technológiával szemben a DHM programrendszere összehasonlítja az alga-adatbázisban található adatokat az éppen rekonstruált algák képével, illetve azok tulajdonságaival, osztályba sorolja azokat, végül pedig gyakorisági statisztikát készít. Ezeket megadott rendszerességgel elküldi a vízminőségért felelős szakembereknek, így ha a veszélyes algák vagy az úgynevezett indikátor szervezetek sűrűsége meghaladja a biztonsági határértéket, riasztást ad ki a rendszer." - tájékoztatott Dr. Tőkés Szabolcs, a SZTAKI tudományos főmunkatársa. A DHM újdonsága abban rejlik, hogy míg a hagyományos mikroszkópiában egy adott pillanatban csak egy rendkívül vékony, kis mélységű szelet látható élesen, addig ezzel a technológiával ennek a térfogatnak akár ezerszereséről is készülhet felvétel digitális kamerával.

A fejlesztés aktualitását jól mutatja, hogy a tudósok szerint egy embernek napi ötven liter vízre van szüksége iváshoz, tisztálkodáshoz, mosáshoz és főzéshez, ám a jelentős közegészségügyi kockázatok ellenére világszerte megoldatlan a vízi mikroszervezetek folyamatos monitorozása. Egyes becslések szerint a Föld lakosságának harmada vízhiányos országokban él, számuk 2025-re pedig csaknem hatvan százalékkal nő. Magyarországon a mostani mérési adatok egyértelműen mutatják, hogy télen is inni lehet a Balaton vízéből, ami nem csoda, hiszen az 1990-es évek súlyos vízminőségromlást okozó algásodása óta több milliárdot költöttek a tó védelmére. A turisztikai szezon közeledtével ez azért is fontos, mert a nyári hónapokban akár egymillió ember számára is biztosíthat ivóvizet az 1,8 millió m3 vízmennyiséget jelentő tó. "Ezt a vizsgálatot nagyon ritkán tudják elvégezni, mert enyhébb időben a tó jege nem elég biztonságos, így a mérési pontok sem közelíthetők meg. A Feltörekvő Technológiák Európai Konferenciájának (FET11) díjnyertes technológiája nemcsak segít ellenőrizni, hogy a több környező megyében ma is ivóvízként használt vízkészlet minősége télen is megfelel-e az előírásoknak, de a rendszer paradigmaváltást is jelent az alkalmazott hidrobiológiában." - mondta Zarándy Ákos, az MTA tudományos tanácsadója. A Celluláris Érzékelő és Optikai Hullámszámítógépek Kutatólaboratóriumának vezetője hozzátette, a berendezés továbbfejlesztése, teljesítményének növelése és az osztályozás pontosabbá tétele folyamatban van. Pintér Dániel Gergő, a SZTAKI sajtóreferense szerint jelenleg a világpiacon ilyen rendeltetésű eszköz nem kapható. "Várható, hogy a berendezést törvényileg előírt, kötelezően alkalmazandó ellenőrző-monitorozó eszközzé nyilvánítják. Ez esetben Európa-szerte minden jelentősebb vízmű, élelmiszeripari üzem vagy akár fürdőhely a Kutatóintézet technológiáját használhatja a környezetvédelemért folytatott harcban".