A német EU-elnökség céljai a K+F területén

2007. január 1-től fél éven át Németország tölti be az EU elnöki posztját. A Német Elnükség kutatással kapcsolatos prioritásainak középpontjában az európai K+F szektor középtávú fejlődését döntően meghatározó folyamat, a 7. Keretprogram indulása áll.  

Ehhez kapcsolható az év első két hónapjának két fontos eseménye:

-         A 7. Keretprogram német nemzeti indító eseményét január 15-16-án Bonnban rendezik. Az esemény kiemelt célja a kutatók figyelmének felkeltése a Keretprogram lehetőségei és területei iránt, különös tekintettel arra, hogy a 7. Keretprogram először támogat a biztonsági kutatásokkal kapcsolatos projekteket és teljes mértékben nyitott a nem tagállam résztvevők számára is.

-         Berlinben kerül sor az Európai Kutatási Tanács munkájának hivatalos elindítására és Tudományos Tanácsának első hivatalos ülésére február 26-28-án. (Az Európai Kutatási Tanács két részből áll: a már jelentős előkészítő munkán túljutott 22 tagú Tudományos Tanácsból és a jelenleg még kiépítés alatt álló Végrehajtó Szervezetből, amely egyelőre a Kutatási Főigazgatóság keretei között működik.) A Tanácsnak különös fontos szerepe lesz az európai alapkutatás világszínvonalának biztosítása és finanszírozása területén: évente mintegy 1 milliárd € összértékben biztosít támogatásokat az alapkutatás területén. Németország támogatja, hogy az EKT keretében a kiváló fiatal tudományos tehetségek saját kutatócsapatának felállítására minden eddiginél nagyobb forrásokat irányozzanak elő.

A német elnökség további kiemelt céljai:

-   Nagy hangsúlyt helyeznek az EK Szerződés 169. és 171. paragrafusa szerinti, a Tagországok K+F stratégiái közötti szoros együttműködés hatékony jogi kereteinek kidolgozására.

-  A szellemi tulajdonjogok menedzselését a német elnökség kiemelkedő fontos területként kezeli. A kutatási eredmények hatékony kiaknázásának és a megszerzett új ismeretek elvesztésének veszélye szempontjából ez egyre fontosabb tényezője a globális versenynek. Ezért Németország javaslatot dolgoz ki a kutatóintézetek és a felsőoktatási Intézmények számára bevezetendő "Szellemi tulajdonjogok Chartája" létrehozása céljából.

-   A német elnökség nagy fontosságot tulajdonít a kutatói utánpótlás nevelésének. Európában több, mint 700.000 kutatóval kevesebb dolgozik a szükségesnél és a tehetséges fiatalok csak ritkán választják a tudományos karriert.