SPACE | TIME | HUMAN BODY | HUMAN BRAIN | VIEWPOINT

 


TÉNYEK
FACTS

A látható idő
The visible time


Mióta ember él a Földön, a Napot tekinti az időmúlás csalhatatlan jelének.
Az égi jelenségek összjátéka: a földtengely ferdesége, a földforgás sebessége, a holdváltozások időtartama, a Föld Nap körüli keringése teszi lehetővé az idő mérését: felosztását napokra, hónapokra, évekre.
A Tejút körüli csillagok adják a világunkat kerítő látszólagos körívet, amelyen a Nap, a Hold és a bujdosó csillagok keringenek, kimérve számunkra az időt.



nyári napforduló         tavaszi és őszi napéjegyenlőség         téli napforduló




A horizont menti napkelte-figyelés általános modellje
(Champeaux-Sterckx 1972)






A keleti látóhatár mentén megfigyelt napjárás teljes évi mozgásdiagramja
Az egyenlő hosszúságú időszakok változó hosszúságú horizontszakaszoknak felelnek meg, a napkelte pontok sűrűsödése a fordulók táján szembetűnű
(Müller 1936)

* nyári napforduló
* augusztus 8, május 6.
* szeptember 23, március 21.
* november 8, február 4.
* téli napforduló





A Nap látszólagos útja a horizont fölött
A napfordulós, illetve napéj-egyenlőségi pontok:

* téli napforduló
* tavaszi napéj-egyenlőség
* nyári napforduló




Árnyékvetéssel működő időmérő
Sun-dial


NAP
Föld - 24 óra alatt fordul körbe a tengelye körül/Nap - két delelés közötti idő
HÉT
Hold - első negyed - teli hold - utolsó negyed - újhold - 7-7 nap
HÓNAP
Hold - két holdtölte között 30 (29,530589) nap
ÉV
Föld - 365 és 1/4 nap alatt kerüli meg a Napot
(sebesség: 30 km/sec = 100 ezer km/óra = kb. 1 milliárd km/év)
A Föld tengelye nem tart mindig azonos irányba, 26 000 év alatt végzi el a precessziónak nevezett mozgást -
azon munkálkodik, hogy kiegyenlítse a ferdeséget = a Nap és a Hold okozta ingadozó, pörgettyűmozgást.
Egy fordulat a Galaxis középpontja körül 220 millió év - a leghosszabb ismert, periodikusan ismétlődő jelenség.
(Eddig kb. 20-szor ment körbe.)

ÉRDEKESSÉGEK
INTERESTINGS

A Napút
The Sun's way


A Nap tavaszkezdettől fogva nyárkezdetéig naponként feljebb-feljebb láttatik járni észak felé, attól fogva lejjebb-lejjebb dél felé, egész télkezdetig: ezt a szélességet az ég derekán méltón nevezhetjük tehát Napútnak. Ezen az úton jár a Hold is, hol feljebb, hol lejjebb tartván és ezen járnak a bujdosó csillagok is.
Minthogy pedig a Nap ezen tetsző útját 12 hónap alatt végzi el, a Napút 12 egyenlő részre osztódott, és mindegyik színen egy-egy csillagzat szerkesztetett összve (úgymint: Kost, Bika, Kettős, Rák, az Oroszlánt felváltja a szűz, Mérőt Skorp, Nyilazó, Bak, Vízöntő s a Halak. Ezeket közönségesen égi jegyeknek nevezik, lehet Napút jegyeinek is nevezni.)

(Fazekas Mihály: Esmerkedés a csillagos éggel)


Tér és idő
Space and time

Eszerint a Napút téri értelemben a csillagképek tizenkét elemű füzérének tekinthető. Földünkről nézve az év 12 hónapjában sorra ezekből a csillagképekből látszik felkelni hajnalonta a Nap.
Ugyanakkor a Napút időbeli értelmezésben, az állatövi jegyek tizenkettes sorozatával azonosítható, amelyek minden tagja egy-egy csillagászati hónapnak felel meg, elnevezésük pedig azonos a csillagképekével.
A Napút azonban a Hold útja is, ilyen minőségében pedig 28 időegységre tagolódik, hiszen kereken ennyi idő alatt kerüli meg Földünket a Hold. Ezeket holdházaknak nevezzük. A Napút jegyeinek hagyományos jelzései a természetnek az adott időszakban esedékes legjellemzőbb "viselkedés-görbéire" vezethetők vissza.

(Pap Gábor: A Napút festője: Csontváry)


Szökőnap
Leap day

A gregorián időszámítás 400 év után, 2000. február 29-én egy napra találkozott a természet ritmusával, e napon esett egybe a négy-, a száz- és a négyszáz évenként korrigált emberi időmérés a csillagászati naptárral. Amíg az emberiség nem találja meg a természet rendjéhez tökéletesen igazodó naptárt, addig a pontos időt csak a maga alkotta rendszerben mérheti - vélik a tudós csillagászok.
A világ nagy részén ma használatos naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben alkotta meg a Julius Caesar-féle naptár megreformálásával. A korábbi Julianus naptár legnagyobb hibája azt volt, hogy 128 évenként egy napot tévedett, és hibás logikát követett a húsvét dátumának kiszámításakor is. Az elveszett napok pótlására a történelemben egyedülálló módon, rendkívüli megoldásként 1582 februárjában kiadott bullájában a pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e, csütörtök után ne 5-ét, hanem 15-ét, pénteket írjanak.
Az időszámítás reformjához tartozott az is, hogy ettől kezdve négyévenként a február hónap 28 napjához egy újabb napot rendeltek. Erre azért volt szükség, mert a tavaszponttól tavaszpontig tartó Napjárás valójában 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodpercnek felel meg. A közel negyednapos többletidők négyévenként tesznek ki egy teljes napot, amelyet szökőnapként ismerünk.
A csillagászok nem akartak újra abba a hibába esni, mint Julius Caesar idejében, ezért a négyévenként túlszámolt körülbelül negyvennégy perc (négyszer 11 perc) korrigálására is figyeltek. Az ennek alapján kidolgozott szabály tehát így szól: négyévenként kell szökőévet tartani, ez alól csak minden századik év kivétel, de mindez nem érvényes a négyszáz éves évfordulókra: akkor mindenképpen szökőévnek kell lennie. Csillagászok ismerik még az úgynevezett háromezer-háromszázas szabályt is, amely ilyen időközönként újabb nappal korrigálja időszámításunkat, de ennek problémáját már a kései utókor tudósaira hagyják. A négyszáz éves szabály szerint tehát 2000-ben szökőévet tartottunk és ez azt jelenti, hogy február 29-ére, legalább egy pillanatra sikerült az emberi időmércét végre a Naprendszer ritmusához igazítani.

(+++)



Az idő paradoxon
Time paradox

Az idő paradoxon, az idő és a tér, valamint a mozgás kapcsolata.
Az időt a térben megjelenő mozgással mérjük, a Föld mozgásával saját tengelye és a Nap körül. A mozgást viszont időben és térben mérjük: egy bolygó vagy egy atom mozgásának leírása azt jelenti, hogy ábrázoljuk helyzetváltozását az idő függvényében. Végül a teret idővel és mozgással mérjük.


 

főoldal | minta | e-mail | home | modell