18. vers
| |
Süteménnyel torlaszolták el a menekülés ösvényeit. Utat zabáltam magamnak a rétesekig Most itt ülök magamban , sütihegyek között De a Feri tortazabálásban megint lekőrözött De 'never mind' jön még a holnap Holnap már én leszek a gyorsabb ! Eszem vagy húsz Stefániát És túlfütyülöm a szomszéd kanáriját Utána lassitok egy kicsit És bevágok tizenöt túrórudit Ezután kólát iszom jaffával Bekenem a csajom testét lekvárral Lenyalom róla tetőtől talpig Brandoke'nt tango't ropok pa'rizsival a hajamon az elmúló élet cseppjeivel úgy hívnak F.Lezseer. Eső szemerkél, fujdogál a szél, lassan komótosan az est is ideér, orromból szivárog a takony, szájam csücskéből kicsordul a nyál, hüvös tócsákon tingatózom, ősz van, rég elmúlt a nyár. Úgy hívnak Vénség, semmi Reménység, Sápadt Kórság, Kínzó Betegség. Sötét az éj, senki sem vár, üres a város, csak mocsok és sár. Itt hagytak engem, elmentek minden, senki sem mondja Drága Szerelmem! Gina vagyok és szép.Giovanni Kedvesem! Hiszed-e Te Szép? hogy én vagyok,és, hogy jó nekem. Élek és nem halok. Givanni kedvese létezik. Szegény Giovanni, rá fog fázni, mert megölik. Nem Gina, hanem Zsanna és kikövezik. Kedves Szijjas Ferkó! Most ezt nem fejezem be,mert jelenleg 28 sorból áll. Már május van és szakad a hó, menjünk egy táncba! |