ernesto che guevara, a kubai nemzeti bank elnöke, jean marcilly francia újságírónak adott nyilatkozatában azt mondja:

"igenis, mindig igazságtalanság, amikor egy nagyon intelligens ember ugyanannyit keres, mint egy szellemileg satnya ember. valójában a nagyon intelligens embernek kevesebbet kellene kapnia, mivel őt a természet vagy az isten, mindegy, minek nevezzük, már születésekor az alkotó szellem eme örök tőkéjével áldotta meg, vagyis megfizethetetlen kinccsel, míg mások, a visszaszorítottak már hátrányban voltak, mihelyt a világra jöttek." ernesto che guevara a nagyképességű embert, a kisképességű embert és a pénzt, e három elemet szokatlan, új szerkezetbe állította.

milyen szerkezet volt eddig ismert?

az első: amikor a nagyképességű többet kap, mint a kisképességű.

a második: amikor az előző abszurditását belátják, és úgy szervezik meg az életet, hogy mindenki, tehát a nagy- és kisképességű egyaránt ugyanannyit kap.

ernesto che guevara ajánlata túllép ezeken a formákon és egy újat kínál. nyilván nem egyszerűen arról van szó, hogy látván ezt a három alapelemet, önkényesen felforgatta azok megszokott rendjét, hanem egy belső tartalom, egy eredeti idea szerint újraalkotta azt. ahhoz, hogy valóban új szerkezetűvé tegyük az ismert szerkezeteket, meg kell látnunk az alapvető, valódi érdekünket. amint tudatosul valódi érdekünk, szinte spontán megformálja a követelést, amiben létrejöhet, azt a bizonyos új szerkezetet. ernesto che guevara az említett javaslatát csak abban a viszonylatrendszerben adta meg, ami egyelőre még számolni kénytelen a pénzzel. ezt azért fontos megjegyezni, hogy ne tételezzük fel azt, hogy az az új szerkezet, amit ajánl, már nem cserélhető fel egy még radikálisabban újjal. ernesto che guevara, a kubai nemzeti bank elnöke gyűlölte a pénzt, és ha a valóság egyéb elemeinek szerkezete megengedte volna neki, kivonta volna a forgalomból. ez nyilván az ember-pénz viszony leghatásosabb megváltoztatása.

mindezt azért mondom el, mert köszönetet kell mondanom annak a jelenlévő szerkezetváltoztató erőnek, ami ernesto che guevara említett remek projektjét a magáévá tette, és a mi körülményeinkhez alkalmazta, s így lehetőséget adott nekem egy olyan kultúrpolitikai szerkezetben az új csoportosításról beszélni, amely kultúrpolitikai szerkezet eddig csupán a nagytehetségűeknek vagy a nagy tehetség ígéretét felmutatóknak adott fórumot.

mert alkalmam nyílik most átélni ezt az új szerkezetet, tehát azt, hogy ismeretterjesztő előadást tarthatok népes publikum előtt, úgy vélem, kötelességem, hálám leróva, épp a változás e jellegéről beszélni.

tehát ismeretterjesztő előadásom témája a valóság elemeinek új csoportosítása.

az ernesto che guevara-i idézetben szereplő elemek szerkezete, nyelvi szerkezete nem változott az előző állapotokhoz képest. megcserélődtek az elemek és egy új valóságviszony keletkezett, az adott nyelvi formán belüli változás kihatásaképpen. tehát úgy látszik, a nyelv az élet sémája. sémája, azaz koporsója, amit a tett, a formáló tett megnyit és áthat. válasszunk ki egy példamondatot.

köti kötéllel a tehenet. ennek a példamondatnak az elemei, szerkezete, jelentése ugyanolyan végtelen egyszerűséggel és természetességgel illeszkedik az életünkbe, mint az a mondat, hogy "nagyképességű ember, tehát remekül keres". az új csoportosítás ötletéből kiindulva felcseréléssel, behelyettesítéssel magán a nyelvi szerkezeten nem változtatunk, de amint a valóság egyéb elemeivel hozzuk kapcsolatba, azaz tetté formáljuk, kiderül, hogy nem csupán a nyelvi forma belső viszonyairól van szó, hanem az új módon csoportosított szerkezet a környezetében zavart kelt, azzal konfrontálódik és változásra ingerli. idegen elemként jelenve meg környezetében olyan módon hat, mint abban a képzeletbeli rendőrségi jegyzőkönyvben, amiben a főnevek helyére minden esetben ez a mondat kerül: köti kötéllel a tehenet. kétségtelenül új szempontokat fog nyújtani az életünkhöz, s így bátran állíthatjuk, hogy a régi szerkezet új szerkezet, új életfázis létrejöttét idézte elő.

ha beláttuk azt, hogy szabadok vagyunk, és az élet elemeit képesek vagyunk átrendezni, újracsoportosítani, akkor nyomban belátjuk azt is, hogy tulajdonképpen nem is tehetünk mást, ha élünk, azaz az adott, meglévő sémát, koporsót szüntelenül át kell törnünk.

ha beláttuk azt, hogy szabadok vagyunk, és az élet elemeit képesek vagyunk érdekeink tartalma szerint átrendezni, újracsoportosítani, akkor éppen szabadságunk demonstrálására kell használnunk szabadságunkat.

köti kötéllel a tehenet!

példák a nyelvi forma újracsoportosítására: köti kötéllel a kötelet. feji kötéllel a tehenet. legeleteti tejjel a tehenet. legelteti mustárgázzal a cipőt. mossa síléccel a hátát. szagolja gázálarccal a pénzt. énekli cukorral a himnuszt. olvassa derűvel a feljelentést. üti bottal a nadrágot. köti dróttal a koszorút. felejt borral bánatot. rombol doronggal ágyut. simogat parázzsal gyógynövényt. félreért jószándékkal alkotmányt. üldöz hajóval madarat. és így tovább. az eredeti példamondat szerkezetének megtartásával az új csoportosítás esetei részben megvalósítható, leélhető életfázisok, részben képtelenségek.

ha elszántuk magunkat arra, hogy szabadságunknak, az életünket a változásnak, a homo ludens programjának a leélésére szenteljük, akkor egy ilyen szerkezetből kiindulva a lehetőségek megvizsgálásával olyan instrukciókat szerkeszthetünk önmagunknak, amelyek a környező élet korlátaival, a sémával, a koporsóval összeütközésbe kerülnek, azt áthatják, és lehetőséget adnak számunkra egy tágabb élet kereteiben folytatni az életünket.

a következő művelet a köti kötéllel a tehenet példamondat új csoportosításából származik, egy olyan verzióban, amely önmagán belül és önmagán túl is, tehát a környezetében új viszonyt idéz elő, mégha nagyon korlátozott is az a tér és idő, amelyben lezajlik.

éljen az új csoportosítás! éljen a kultúrpolitikai szerkezet, amelyben a kisképességűek éppoly szabadon tervezhetik meg az életüket, mint a nagyképességűek! éljen a kultúrpolitikai szerkezet, amely módot ad az új csoportosítás bemutatásának! éljen a kisképességűek fóruma! éljen az új csoportosítás!