"Az érzékfölötti szemlélésekor, a szellemi, a láthatatlan világ nem valahol a messzeségben, hanem körülöttünk van; és mi , akárha óceán mélyén lennénk, elmerülünk áldásos fényének áradatában. Mivel azonban még nem szoktuk meg, és szellemi látásunk nem eléggé érett, észre sem vesszük e fényhozó birodalmat, olykor még csak nem is sejtjük jelenvalóságát, s csak szívünkkel érezzük meg haloványan a köröttünk úszó szellemi áramok jellegét."

A legalapvetőbb rendszerprogram az operációs rendszer. Az operációs rendszer két feladatot lát el: a számítógép erőforrásait kezeli és biztosítja azt az alapot, amelyen a felhasználói programok működhetnek.

A modern számítógépek processzorokból,memóriákból,órákból,lemezekből, egerekből,nyomtatókból és más Bemeneti/Kimeneti eszközökből állnak és több felhasználót is kiszolgálhatnak egyidőben.

Az operációs rendszer egyik feladata az, hogy a különböző processzorokért, a memóriáért és a B/K eszközökért versenyző programok számára szabályos és felügyelt módon biztosítsa ezeket, és több felhasználó esetén nyilvántartsa és teljesítse az erőforráskéréseket,mérje és egyeztesse az eszközök használatát.

Az operációs rendszer másik,számunkra most elsőrendű feladata az, hogy a felhasználónak egy olyan egyenértékű kiterjesztett gépet vagy virtuális gépet nyújtson, amelyiket egyszerűbb programozni, mint a mögöttes hardvert.

Az operációs rendszer eltakarja a felhasználó elől a valódi hardvert és egyszerűen kezelhető képet ad a névvel ellátott olvasható és írható állományokról. Az operációs rendszer a hardvert is védi a felhasználótól,és a felhasználót sem terheli az időzítések, a memóriaszervezés és más alacsony szintű tulajdonság kezelése kapcsán.

Az operációs rendszer felfogható olyan programok gyűjteményeként is, melyek a számítógép működése során gyakran felmerülő azonos feladatok végrehajtására szolgálnak. Egységes interfészt biztosít a felhasználói programok alkotói számára, mentesítve azokat az olyan repetitív és szokványos alacsony szintű rutinok részletes programozásától, amilyen például egy adathalmaz lemezre írása.

Command line alatt a programozó azt látja, amit éppen csinál. Kis, belátható egységekben írja programát, amely javítható vagy újraírható. Az emberi közbeavatkozást igénylő műveleteket azonban grafikus interfésszel könnyebben intézheti. A grafikus interfészek legnagyobb haszna, hogy azonnali feedbeck-et kap a felhasználó munkájáról. Viszont egy GUI-ba nem lehet beleírni, monolitikus, nagy rendszer.

Például a Windows 2000 60ezer ismert hibát tartalmaz. A mindig újabb szolgáltatások (features) hajszolása misztikus módja a vásárlóközönség beetetésének, hiszen az újítások 90%-át nem használja ki a felhasználók zöme, mégis fizetnek a frissítésért, abban a biztos tudatban, hogy kapnak valamit a pénzükért. Minden marketing és nézőpont kérdése, fogalmazhatunk úgy is, hogy a szoftver annyira jó, hogy a lehetőségeknek csak elenyésző részét tudja kihasználni az átlagos felhasználó. Az újítások persze új hibákat is eredményeznek, ám a felhasználó kedve szerint tekintheti "bug"-nak vagy "feature"-nek a szoftver szokatlan viselkedését.

A Bill Gates és Paul Allen által alapított Microsoft Company szoftvereket árul, amelyek különböző hardvereken futhatnak.(Tehát kell vásárolnunk valamilyen PC-t és utána elhatározhatjuk, hogy milyen operációs rendszerrel szereljük fel. A PC legalább egy nagy dobozból és egy monitorból áll. Nehéz és nagy cuccok. Az operációs rendszert egy pár dekás CD-n vásároljuk meg.) A Windows family a Mac OS csúnya - szakszerűbben "cool design" trendet követő - utánzata, amiket időszakonként újraírnak, csinosítanak. Céljuk a minél nagyobb vásárlótömeg megszerzése és megtartása. A Microsoft-nak a kelet-európai piacon is sikerült monopolhelyzetbe kerülnie.

A kaliforniai Apple Computer hardwer gyártó cég, Macintosh gépeinek saját grafikus interfészük van. (Az első Mac-et kifejezetten nehezen szétszedhetőre építették, nem a felhasználó dolga a barkácsolás, a rendszer működik és kész, titkosan és észrevehetetlenül a háttérben szolgálja urát és parancsolóját.) Az Apple cég eredete 1976-ra nyúlik vissza, amikor Steven P. Jobs és Stephen G. Wozniak egy műhelyt rendezett be Jobs szüleinek garázsában,a kaliforniai Cupertino-ban. Jobs Volkswagen buszát, Wozniak programozható számológépét adta el, hogy el tudják készíteni az első 50 darab Apple I alaplapot. Egy menő üzletember, A.C. "Mike" Markkula, megírta a cég üzleti tervét, és hivatalosan is betársult, mint üzlettárs és elnök. Regis McKenna, a Silicon Valley reklám- és PR tanácsadó cég tulajdonosa segített megteremteni az Apple megjelenését a szembetűnő színes logoval. Az elkövetkező négy évben a számítástechnikai piac alapvetően megváltozott. 1982 végére már több, mint 100 cég gyártott személyi számítógépeket. 1983-ban az Apple belépett a Fortune magazin 500-as listájára, és megszerezte a Wall Street elismerését is, amikor John Sculley-t, a Pepsi-Cola volt elnökét nevezték ki ügyvezetőnek. Az Apple új, radikális irányzatot nyitott a személyi számítógépek fejlesztésében Lisa nevű számítógépe bemutatásával. A Lisa nem volt pénzügyi siker. Mégis 1984 január 24-én bemutatott ikonjaival, legördülô menüivel, ablakaival és egerével máig érvényes ipari szabványt alkotott. A Macintosh operációs rendszere a Mac OS könnyen használható, fejlett plug-and-play kompatíbilitásban és grafika és termelékenység támogatásában. A Mac OS legfrissebb kiadása a System 9.04. a felhasználó igényeihez és szokásaihoz alkalmazkodó felhasználói felületet, beszélő és beszédfelismerő technológiákat, az OpenDoc komponens technológiát és "ügynököket" tartalmaz, amik megtanulják és átveszik a felhasználó rutinjait.

1987-ben Andrew S. Tanenbaum megírta MINIX operációs rendszerét, amely szabad forrású Unix-klón volt. Linus Torvalds, helsinki egyetemista a MINIX-et alapul véve dolgozta ki, az általa és saját magáról elnevezett : Linuxot, amely szintén Unix-másolatnak fogható föl. Újraírták a Minix forrásokat kihagyva belőle; nem követi egyik szabványt sem, sok BSD és SYSV jellemvonást egyesít magában. Legközelebb a független POSIX-hoz áll. Maga a Linux és a Linuxon futó szofverek nagy része GPL alá esik.

A különböző Unix verziók, mint például a BSD Unix, SYSV, MINIX, Linux, SINIX,SOLARIS, IRIX (Silicon Graphics), AIX (IBM PC) stb. X Window System, Unixokra húzott grafikus interfész segítségével is és a hagyományos command line módon operálhatók, használhatók.

Mégegyszer összegzően: az operációs rendszer nem más, mint a gyakran használatos parancsok könyvtára, amit egyszer (remélhetőleg jól) megírtak és hozzáférhetővé tettek a felhasználók számára. Vannak ingyenes és vannak megvehető operációs rendszerek. (Bár a drága, mindig bővített, újraírt oprendszerek sorsa is az, hogy szabad forrásúvá válnak.) (És vannak ingyen adott drága programok, pl. a Microsoft Internet Explorer, amit az operációs rendszerrel együtt megkapunk. Ez a browser más oprendszereken is működik, elég jó, és a Microsoft meghatározó pozicióját biztosítja az Interneten.)

Az interface két egymástól független rendszer határán létrejövő aktív felület, amelyen keresztül kölcsönhatás, kommunikáció jöhet létre. (Főnévi értelemben pl. az ember és gép közötti aktív felület : a klaviatúra,a VR sisak, egy agyba épített chip., igei használatában : interfészt képez egy kimeneti eszköz pl. a printer a számítógéppel.) Dolgozatunkban egy számítógépes program kezelési felületét, a GUI-t vagy a command line-t jelenti.

A user, magyarul juzer jelentése :kicsit buta emberi tényező, akiért a számítógép van. A jó interface design a juzer dolgát teszi könnyebbé, általa tudja különösebb erőfeszítés és sok tanulás nélkül gépét használni.

1. A megjelenés A GUI-k közös elemei:az esztétikus külsőre való törekvés, a sokatmondó és felismerhető elmek használata és a következetes design.

A Windows szerint a jó design az erős fukcionalitás és a kellemes megjelenés házassága. Az applikációk akkor lesznek barátságosak, ha a valóság elemeit a user felismeri bennük,és ezek az applikációk konzekvensen hasonlók és bele illenek környezetükbe. A Windows a modern, racionális gondolkodású, pénzéért hasznos és jól működő rendszert elváró (férfias) emberek munkatársa. A Windows az Apple mostohagyermeke. A két cég folyamatos és párhuzamos versenyfutása a vásárlók kegyeinek elnyeréséért folyik. Ahogy a Windows utánozta az Apple megjelenését, egy idő után a Windows fejlesztéseit pl. : az ikonok gomb formájúvá változását kiválasztáskor, az Apple is átvette. Tulajdonképpen bátorkodhatunk kijelenteni, hogy a két cég grafikus interfésze mára elég hasonló lett, a Mac egy kicsit szebb, de ha az egyik rendszeren valaki képes eligazodni, hamar feltalálja a másikon is magát.

 
NeXTCube

NeXTStation

2. Az interakciók A felhasználó interakciók révén értesül parancsai végrehajtottságáról. Ilyen interakció a direkt manipuláció, ez azt jelenti, hogy a felhasználó az ikonokkal és szimbólumokkal, mint a valós világ objektumaival dolgozik, látható eredménnyel. A Drag-and-Drop (Húzd és Dobd) egy tipikus direkt manipuláció. A grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszerek egyik legkorszerűbb, az emberi gondolkodásmódot és a hagyományos munkamódszereket legjobban közelítő funkciója, melyet először az Apple Computer mutatott be a Mac OS-ben. Lehetővé teszi tetszőleges dokumentum vagy dokumentumrészlet egy mozdulattal történő mozgatását alkalmazások és háttértárolók között, vagy egy dokumentumon belül.

Az azonnali feedback, mint pl. egy menürész erős színűvé válása jelzi kiválaszthatóságát, vagy a különböző műveleteket kísérő hangjelzés, vagy a kurzor megváltozása jelzik a felhasználó számára, hogy parancsa megvalósulás alatt van. Ezen a téren a multimédia elemek elszaporodásának lehetünk tanúi.(Grafikus elemek, képek, hangok,beszéd, videó.)

A megbocsátó interfész teszi lehetővé szegény júzer számára, hogy hibázzon. Az Undo funkció, a Cancel gomb a Machintosh filozófiája szerint érzékelhetővé teszi az emberek számára ,hogy a rendszer megrongálása nélkül próbálkozhatnak gépükön, kiismerhetik azt, és a rendszer többnyire jelzi számukra, ha próbálkozásaikkal veszélyes vizekre eveznek. A Windows kifejezett álllásfoglalása, hogy nem a juzer hibázik, de ha már hibázott a hibaüzenet segítse őt a probléma felismerésében és nyújtson útmutatót a megoldáshoz. (pedig hibaüzenetet nem olvasunk!!)

Különböző operációs rendszerek desktopra vonatkozó kifejezései:

Desktop (Íróasztal) metafóra: "A számítógép, az ahhoz kapcsolt eszközök és az

A valóságban dokumentumnak a rögzített, nem változó tartalmú, tényként elfogadott adatokat tartjuk. A desktopon a dokumentumok még akkor is megváltoznak, ha végül is a rajta végzett változtatásokat nem mentjük el, a mentés parancs pedig egyenesen megsemmisíti az előző változatot és ment egy másikat. Az emerek nagy részének nincs szüksége, arra hogy tudja mi is egy operációs rendszer valójában, de metafórákra és hangulatokra annál inkább, így vásárláskor metaforákra szavaz, metaforákon keresztül viszonyul a valós világ dolgaihoz is.

Az asztal kellékei :a control panel. A control panel objektumokat tartalmaz ikonok és címkék képében, felhasználót a legcélszerűbb és legjobban tetsző munkakörnyezet kialakításában segítik. Színek, font, klaviatúra, dátum és idő,egér, port, printer, hangok, területi beállítások.tartoznak ide. A mind perszonalizálhatóbb asztalt (pl. wallpaper,screen saver,saját készítésű ikonok ..) szereti a tisztelt és kreatív vásárlóközönség.

Microsoft Windows / Control Panel

Mac OS X Finder és NeXTSTEP Workspace Manager

Microsoft Windows asztal

A Windows a desktopok ploretárja. A proletariátus asztala. Az irodák zümmögő írógépe. Vállalkozások konstans memóriafelülete. Modern, "high-tech","olcsó". Kell.

Mindig megújul és új és új hibáit is megszokjuk. Nem nézzük, használjuk. Pénzünkért azt kapjuk, amit elvárunk. Néha barkácsoljunk.

A desktop tervezés az objektum orientált, mind színesebb és valósághűbb ikonokkal benépesített, egy front panellal (olyan mint a gépkocsik műszerfala) operálható, multimédia eszközöket felkínáló környezet irányába mutat.

Objektum orientált felhasználói interfész (OOUI) A jövőben a felhasználói interfészek az applikáció orientált helyett ikább az objektum orientáltak lesznek. Az objektum a valós világ olyan megjelenítése, amely visszatükrözi az általa modellezett tárgy tulajdonságait. Például a printer,a kuka, egy dokumentum, bar chart. Az objektumok olyan tartályként (container) működnek, amelyek más objektumokat tartalmazhatnak, és ők is alkotórészei lehetnek egy nagyobb tartálynak.

Az objektumok tulajdonságai Az objektumokat megjelenésük és viselkedésük hasonlósága alapján lehet csoportosítani. Ezek a csoportok hierechikusan helyezkednek el.

Az objektumokkal való interakciók A Window (ablak), az ikonok, Drag and drop és Pop-up menük az objektumokkal való egyszerű és gyors manipulációt teszik lehetővé.

Macintosh Bento Container Model A Bento japán szó. "a box luch or picnic lunch. It is a box or basket with multiple compartments, containing a collection of disparate elements arranged in an aesthetically pleasing manner"(Apple Computer. Bento Specification,1993)

Microsoft Component Object Model (COM) A component olyan többször fölhasználható szoftver darabka, amit viszonylag kis erőfeszítéssel lehet összekapcsolni egyfelhasználós gépeken vagy hálózaton keresztül más komponensekkel. A Microsoft fejlesztései a több forrásból felépülő dokumentumok, alkalmazások létrehozása felé mutatnak. Az OLE (Object Linking and Embedding) segítségével az egyik dokumentum a másikba ágyazható. Például a Word-be behúzható egy Excell ábra és ott editálható.

Az ikonok

Az ikonokat többféle méretben tervezik: a Windows 32*32 pixeles nagy ikonokat és 16*16 pixeles a kicsiket használ. A NeXT ikonok 48*48 pixelesek. Az új Mac OS X ikonjai változó méretűek lehetnek. Nagyméretű 128*128 pixeleseket terveztek, amelyek dinamikusan "on the fly" lekicsinyíthetők.

Mac OS X ikonok

Windows ikonok

A Windows ikonjai különleges állatfaj. Ugye akkor jó az ikon, ha szemléletes és jól megjegyezhető. Például a vezérlőpult ikonja felismerhetetlen, kétszeres nagyításban kalapács és csavarhúzó? találkozása egy műtőasztalon (foldertasakon). A lomtár egy túl sarkosra sikerült betonpohár, észrevehetetlen ábrával az oldalán. Ki tudja miért került a modemek felirat fölé a telefon, és a telefon felirat fölé valami monitor-szerű lény nyúlványokkal.

Az ikonokat úgy készítik, hogy először a körvonalait vázolják fel, majd színekkel, árnyékolással kifejezőbbé teszik őket. A legtöbb ikont lentről és bal oldalról világítja meg valami sejtelmes fény. De nézzük csak meg, hogy a desktopokon feltűnő ikonokat különbözőképpen árnyékolják. Gyakori a balról felülről és a jobbról középről eső fénysugár. Az ikonok mindegyike műteremben, különböző irányokból jövő műfénynél fényképezkedett, tehát önnálló, karakterét legjobban kiemelő oldaláról és megvilágításben akar mutatkozni. Az alapértelmezett hátterek egyszínűek (kékes, zöldes, szürkés árnyalatúak). A desktopon nagyszámban feltűnő modellált iknok a háttér fény-árnyék nélküli űrjében röpülni látszanak. Ha megérintjük a monitort, hideg-rideg, kopogós anyagot tapinthatunk. De szemünkkel és képzeletünkkel áthatolhatunk a kemény felületen és űrutasként navigálhatunk a súlytalan világban.

A kép egy kicsit össezavarodik, ha a lelkes júzer asztaltémát választ magának. Igaz, az asztaltémához tervezett ikonok jelennek meg a képernyőn, ez mégsem javít azon a helyzeten, hogy az alapértelmezett hátterek űrjét valami kokrét dolog tölti ki: idétlen kép egy tengeri búvárkodásról stb. A különböző alkalmazásokban való, főleg képekkel történő munka is nehézzé válik a megváltozott színek miatt, amik az ablakok keretében és tartalommezőjében is megjelennek. (vö.Jodi fotoretusálásával)

NeXTSTEP Cascading Window

Az ablakok a felhasználói interfész fundamentális elemei, amiken keresztül a juzer láthatja és manipulálhatja az objektumokat. Az ablakokkal a felhasználó a klaviatúra vagy a kiválasztó eszközök segítségével kommunikál.

Az ablakok fajtái: Alkalmazás ablakok: a kiválasztott alkalmazáshoz, programhoz tartoznak. Dokumentum ablakok: az alkalmazás által kezelt dokumentum megjelenítésére szolgálnak. Párbeszéd ablakok: a kiválasztható lehetőségeket prezentálják a felhasználó számára. Az alert ablak a párbeszédablak azon, másodlagos ablak fajtája, amelyik a felhasználót utasításának megadására kényszeríti.

Az ablakok hierarchiája :Minden alkalmazáshoz egy elsődleges ablak (Primary Window-Parent Window) tartozik, amelyik a másodlagos ablakot(Secondary Window-Child Window), ablakokat tartalmazhatja. Az elsődleges ablakok mozgathatók és átméretezhetők. Az ablak minimalizása elrejti a másodlagos ablakokat, maximalizálása helyreállítja azokat, becsukása becsukja azokat. A másodlagos ablakok a felhasználó társalkodónői.

Aktív és inaktív ablak : A desktopon egyszerre több ablak is nyitva lehet, de mindig csak egy aktív, amelyiken éppen dolgozunk. A többi ablak a háttérben, ugrásra készen várakozik, megőrizve legutolsó állapotát.

Az ablakok viselkedése :Az ablakokat nyitni, csukni,mozgatni, méretezni lehet.

Nyitni az ikonra való kettős klikkeléssel, a file menü open parancsával, csukni a bezáró gombbal lehet. A keret az ablak átméretezéséhez nyújt segítséget. A címsornál megragadva mozgatni lehet az ablakot.

Kettészelt ablakok (Splitting Window) szokásosak pl. a levelező programok üzeneteinek megtekintésénél.

Az ablakok elrendezése : A halmozott (Overlapping Window),lépcsős (Cascading W.), csempe (Tiling W.) elrendeződés a perszonalizált munkakörnyezet kialakítását segíti.

Menük (Menus)

A menük típusai: legördülő(pull down), lépcsős(cascading), előugró (pop-up), leszakadó( tear-off)

A kontrolok azok a vízuális elemei az interfésznek, amivel a user szándékait a géppel közli. Ezek a command button-ok, a vezérlő gombok, a radio buttton-ok : a sok választásból egyet engedélyező gombok, és a text box-ok különböző fajtái lehetnek. A legtöbbjük abban segíti a felhasználót, hogy a leggyorsabban tudjon kommunikálni gépével.

A következőkben néhány kontrolt mutatunk be a NeXT segítségével. 

Check box

Close control (saved)

Close Control (unsaved)

Size control, Maximize button

Command button (Push button)

List box

Radio buttons

Slider

Toolbar

Scroll bar

Split control

Párbeszédpanelek (Dialog Boxes)

A párbeszédpanelek másodlagos ablakok. Az elsődleges ablakban történő eseményekre kérdeznek rá, vagy történéseit akarják befolyásolni. A párbeszédpanelek kontrolokat tartalmaznak, amikkel a user dirigálhat.

Hasonlóan néznek ki a Help, a Print, Save. dialógus ablakok is.

Interakciók és feedback (Interaction and feedback)

A klaviatúrán történő adatbevitel ,a kurzor és egyéb mutatók, a kiválasztás eszközei, a Drag and drop, az aktiválás és adat áthelyezés, és a szöveges, vizuális és hallható feedback tartozik ebbe a témakörbe.

A nem műszaki képzettségű számítógéphasználók közül talán az ezzel a médiummal dolgozó művészek azok, akik leginkább rákényszerülnek arra,hogy előbb-utóbb a programozás rejtelmeibe is elmerüljenek.Legcélszerűbb a GUI-t és a command line-t együtt alkalmazniuk. Programozóvá is válnak, de egyfajta távolságtartással szemlélik ténykedésüket.

Ennek a távlatteremtésnek két érdekes példáját mutatjuk be.

Alexej Shulgin FORM Art

Alekszej Shulgin moszkvai művész. Tipográfus, fotós,grafikus, festő és net művész. Előadóként és művészként rendszeresen szerepel médiaművészeti eseményeken. A WWWArt Centre Moscow alapítója, a FORM Art elindítója. Az 1997-es Ars Elektronica Web pályázatának díjazottja volt Forma c. művével, amit a budapesti C3 Központban alkott.

A Forma a HTML nyelv grafikus interfészének formai elemeit használja fel, semmi újat nem tervez hozzájuk : az egyszerű sokszorozás, új csoportosítás, szokatlan kombináció épp elég a művészi kifejezés számára. A végeredmény elképesztő mennyiségű elemből álló, a provokáció és a meditáció között oszcilláló sorozat : a szürke oldalakon a html-kód elemei szervezik önmagukat; játékos, repetitív mozgásukkal állandóan új élményeket generáló vízuális rendszerekké. A forma tartalommá válik.

JODI OSS/..

Joan Hemskerk és Dirk Paesmans (holland/belga ) ( lány/fiú) spanyol net művész. Különböző médiumok mestere. A Mosaic browser feltalálása óta főleg hálózati munkákat készítenek.

Az OSS/.című, szintén a C3-ban készült CD ROOM-juk az operációs rendszerek működésének költői parafrázisa.

És a nem is olyan távoli jövő interfészei is bitekből fognak állni.

Andrew S. Tanenbaum - Albert S.Woodhull Operating Systems. Design and Implementation Simon&Schuster, New Jersey 1997, magyar fordításban a Panem Könyvkiadó Kft. 1999-ben jelentette meg

Aaron Marcus, Nick Smilonich, Lynne Thompson , The Cross-GUI Handbook For Multiplatform User Interface Design Addisson-Wesley Publishing Company 1995

Dr. Kovács-Ozsváth-G. Nagy Mit kell tudni a PC-ről Computer Books Kiadói Kft. Bp. 1999

Neal Stephenson, Snow crash USA by Bantam Books 1992

N. Stephenson, In the Beginning was the Command Line