Iható tisztaságú a Balaton vize

Az idén a főszezon végén is iható tisztaságú maradt a Balaton vize az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet mérései alapján, de ez nem feltétlenül igaz a strandok vizére - tájékoztatta Vörös Lajos, az intézet kutatója az MTI-t szerdán.

A mérési adatok azt mutatják, hogy az 1990-es évek elején súlyos vízminőségromlást okozó algásodás már a múlté. Augusztus közepén és végén a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében a lebegő mikroszkopikus algák összes tömege nem érte el a megengedhető mennyiség felét sem - mondta Vörös Lajos, aki szerint a Balaton nyílt vizéből inni jelenleg semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent. Ez nem feltétlenül igaz a strandokra, ahol többek között napolajjal szennyeződik a víz - tette hozzá.

A vízminőség azért is fontos, mert a Balaton mintegy százezer ember számára biztosít ivóvizet egész évben és csaknem egymillió ember számára a turisztikai szezonban. A Balaton vízminőségének egyszerűbb és folyamatos ellenőrzésére a magyar kutatók két éve tartó munkával új vizsgálati technológiát fejlesztettek ki - közölte Vörös Lajos.

A digitális holografikus mikroszkóprendszer segítségével nemcsak az algásodás mértékét, de az összetételét is vizsgálni tudják. A vizek folyamatos monitorozására alkalmas automatizált térfogati mikroszkóprendszert két akadémiai intézmény (az MTA SZTAKI és az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet), az Országos Környezetegészségügyi Intézet és a MEDIRLAB Orvosbiológiai Fejlesztő Kft. alkotta konzorcium fejlesztette ki a Nemzeti technológiai program keretében, az NFÜ támogatásával. A prototípus tesztelése jelenleg zajlik.

"Évek óta dolgoztunk egy olyan speciális digitális holografikus mikroszkóp fejlesztésén, amellyel pontos képet kaphatunk nemcsak az algásodás mértékéről, de annak összetételéről is." - mondja Dr. Tőkés Szabolcs, az MTA SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) tudományos főmunkatársa.

A két akadémiai intézmény (MTA SZTAKI, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet), az Országos Környezetegészségügyi Intézet és a MEDIRLAB Orvosbiológiai Fejlesztő Kft. alkotta konzorcium által kifejlesztett automatizált térfogati mikroszkóp rendszer - a Vízbiológiai Digitális Holografikus Mikroszkóprendszer (DHM) - alkalmas a vizek folyamatos monitorozására. "A hagyományos mikroszkópiában egy adott pillanatban csak egy rendkívül vékony, kis mélységű szelet látható élesen. A DHM-ben viszont ennek a térfogatnak közel ezerszereséről készülhet felvétel digitális kamerával. Így a szükséges felbontásnál a hagyományos mikroszkópokkal csak a köbmilliméter néhány ezred részéről tudunk információt rögzíteni, ellenben a DHM-mel több köbmilliméterből kapunk képeket. Ezt a holografikus felvételt aztán - a hagyományos holográfiával ellentétben - nem fénnyel világítjuk meg, hanem a fényhullámok terjedését digitálisan szimulálva virtuálisan, ezzel rekonstruálva a térbeli tárgyakat. Ezeket a rekonstruált tárgyakat (esetünkben a vízben élő mikroszervezeteket) síkmetszetenként nagy sebességgel megjeleníthetjük egy képernyőn, vagy ezekből a síkmetszetekből szoftveresen összerakhatjuk a háromdimenziós tárgyakat."- ismerteti a DHM működési elvét Dr. Nagy Tamás, a Medirlab ügyvezetője. A konzorcium a Nemzeti Technológiai Program keretében, az NFÜ támogatásával végzi a fejlesztést.

A folyamatot egy alakfelismerő és osztályozó szoftvercsomag automatizálja. Ez a programrendszer összehasonlítja az alga-adatbázisban található adatokat az éppen rekonstruált algák képével, illetve azok tulajdonságaival, osztályba sorolja azokat, végül gyakorisági statisztikát készít. Ezeket megadott rendszerességgel elküldi a vízminőségért felelős szakembereknek. Ha a veszélyes algák vagy az úgynevezett indikátor szervezetek sűrűsége meghaladja a biztonsági határértéket, riasztást ad ki a rendszer. Így az eddigieknél sokkal gyorsabban megakadályozható, hogy a lakosság mikroorganizmusokkal veszélyesen szennyezett vizet igyon, vagy abban fürödjön, mint eddig.